Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Katona Magda Afganisztánban, ugyanis rájuk van a legkevesebb befolyásuk. Orosz nézőpontból a nemzeti-nemzetiségi kérdés nem megoldhatatlan, ám hosszabb időt igényel, és a nem- pastun kisebbségek, akik az utóbbi esztendőkben belekóstoltak a hatalomba, vonakodnak azt önként átadni a táliboknak. Ugyanakkor Moszkva azt is elismeri, hogy a tálibok a legszervezettebb politikai erőt képviselik az országban és Washington támogatása nélkül nincsen olyan politikai tényező az országban, amely ellentételezné őket. Iszlám Karimov üzbég elnök felmondta a karsi-khánábádi bázis használatát, és korlátozta a NATO termezi légi szállításait. Kirgizisztán hosszas tárgyalások után mintegy évi 150 millió dollárra emelte a manaszi légibázis bérleti díját a korábbi kétmillióról. Az ugyancsak kirgizisztáni Kantban nagy orosz bázis épül.70 Az Egyesült Államoknak nem tetszik Moszkvának az elmúlt hónapokban Kabul irányába megélénkült aktivitása. Afganisztán és Oroszország felújítják kapcsolataikat. 2007 februárjában Moszkva megnyitotta kabuli nagykövetségét. Moszkva elengedte Afganisztán szovjet időszakbeli adósságát. Ennek az a feltétele, hogy orosz vállalatok is kapcsolódhassanak a rekonstrukciós projektekbe. Lavrov orosz külügyminiszter augusztus elején látogatást tett Kabulban. Oroszország segítséget nyújt katonai, közigazgatási kérdésekben. A CSTO küldöttségének 2007. márciusi kabuli látogatásán, amely nagy riadalmat keltett Washingtonban, a legfőbb téma az egyre aggasztóbb észak-afganisztáni biztonsági helyzet volt. Washington továbbra sem veszi figyelembe Moszkva három évvel ezelőtti és most is megismételt javaslatát, hogy a CSTO és a NATO koordináltan, közösen tevékenykedjen Afganisztánban. A szervezet küldöttségének kabuli látogatása során a 2007. március 5-i nyilatkozat tanúsága szerint „az egyre erősebb tálib és al-Káida tevékenység fényében a Karzaí- kormány kérte a 2005-ben megszakadt fegyverszállítások és alkaltrész-utánpótlás felújítását". Az orosz külügyminisztérium áprilisban megjelent dokumentumában71 Putyin elnök követelte az afganisztáni politikai rendezés demonopolizálását Afganisztán összes szomszédjának kivétel nélküli bevonásával. Igen figyelemreméltó a Gazprom egyre érdekérvényesítőbb energetikai politikája. Azáltal, hogy Oroszország 2028-ig felvásárolja a türkmén földgáz 85 százalékát,72 az ambiciózus Türkmenisztán-Pakisztán-India vezeték terveknek kisebb a realitása.73 Ugyanez a helyzet Kazahsztánnal, amely kőolaj- és földgázának zömét Oroszországon át exportálja. 2007 áprilisában az orosz, a kazah és a türkmén elnök megállapodott a hagyományos vezetékeken Oroszországon át európai irányba történő földgázszállításokról.74 Iszlám Karimov üzbég elnök is csatlakozott e megállapodáshoz. A térség gordiuszi csomója Irán. Felmerül a kérdés, elvágás helyett nem kell-e inkább kibogozni? Paradox módon az afganisztáni és iraki események a teheráni héják hatalmának megerősödéséhez vezettek. 2003-ban, alig másfél évvel az Afganisztán elleni háború 90 Külügyi Szemle
