Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Katona Magda: Hat évvel a bonni konferencia után: merre tart Afganisztán?
Katona Magda Nem Afganisztán, hanem Pakisztán léte, megmaradásának kérdése a probléma kulcsa. A NATO csapatok logisztikai ellátása a legnagyobb részben Pakisztánon át történik. Ezért az öböl menti szénhidrogénekért folytatott küzdelem, Irak és Irán sorsának alakulása létkérdés a friss energiaétvágyú dél-ázsiai régiónak. A nagy játszma színtere délebbre tolódik. Ehhez a Pakisztán és Irán között megosztott, öböl menti, beludzsok által lakott területek geostratégiai jelentősége felértékelődik. Ez India, Irán és az Egyesült Államok számára bír különös jelentőséggel. India és Irán geostratégiai érdekeiből adódóan, az Egyesült Államok pedig az iszlám radikalizmussal küszködő ingatag pakisztáni szövetségesére nyomást gyakorlandó, valamint az iszlám radikálisok térségbeli pozícióit s ezáltal az iráni érdekeket is gyengítendő, felhasználhatja a beludzs kártyát, hogy nyomást gyakoroljon Pakisztánra, s nem utolsósorban Iránra is. Ezáltal némiképpen ismét nőhet Afganisztánnak az iraki kaland árnyékában lecsökkent ázsiója. A kétpólusú világ megszűntét követően az Egyesült Államok az 1990-es években már ambiciózus terveket szőtt a közép-ázsiai földgázt és kőolajat a pakisztáni Karacsí felé kivezető vezetékek építésére. Szeptember 11-ét követően bázisokat létesített a Perzsa-öböl térségében, Pakisztán beludzs területein valamint Üzbegisztánban és Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban viszont nem.64 2001-ben még az Egyesült Államok akarata érvényesült a térségben. 2002 februárjában Washington kijelentette, hogy olyan érdekeltséggel és jelenléttel bír a közép-ázsiai régióban, amiről korábban nem is álmodott.65 Az iraki kaland egyre nyilvánvalóbb kudarcával az Egyesült Államok számára egyre világosabb, hogy nem tudja egyedül átrajzolni a Nagy Közel-Kelet térképét, s nem képes egyedül uralni a tágabb középázsiai régiót. Irak megszállását követően 2003-tól az Egyesült Államok elmélyülő konfliktusba bo- nyolódásának következménye Oroszország, Kína és India felemelkedése a térségben és Irán pozícióinak erősödése. Az Egyesült Államok és az Európai Unió, a NATO mellett egyre markánsabban hallatják hangjukat a térségben. Washington 2006 februárjában meghirdette Richard Boucher külügyi helyettes államtitkár révén Nagy Közép-Ázsia stratégiáját annak érdekében, hogy a közép-ázsiai szénhidrogéneket az energiaszegény Dél-Ázsiába irányítsa, s ezáltal India és Pakisztán számára befolyási csatornát nyisson Közép-Ázsia irányába az orosz és kínai befolyás visszaszorítására, és arra biztatja a közép-ázsiai országokat, hogy a dél-ázsiai térségben keressenek partnereket. Újdelhi, Washingtonhoz közeledése, a nukleáris programjához kapott amerikai segítség és az amerikai fegyverüzletek ellenére nem lép kellő asszertivitással versenybe a közép-ázsiai térségben Washington elvárásai szerint. Miután Afganisztán már korábban tagja lett a közép-ázsiai országok gazdasági együttműködési szervezetének, az ECO-nak,66 ennek ellensúlyozására felvételt nyert 2007 áprilisában a dél-ázsiai országok együttműködési szervezetébe a SAARC- ba.67 A hidegháborús időszak közép-ázsiai fókuszával ellentétben, Afganisztán jelenős Külügyi Szemle
