Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Vidák Rózsa identitás és szimbólumrendszer integrálása a török állami politikába. Ennek azonban megvannak a határai, amit jól mutat az 1997-es katonai beavatkozás, illetve a 2007-es elnökválasztás és előrehozott parlamenti választás körüli helyzet. 96 1980-ban 200,1985-ben 850,1987-ben már 1128 vallásos alapítvány működött állami pénzekből. A vallásügyi minisztérium költségvetését 1990-ben több mint duplájára növelték. McDowall i. m. 434. o. 97 Az Európai Unió hivatalos jelentései a jogi reformokra koncentrálnak, politikai okokból bíztatják ankarát. (A Regular Report teljes szövegét ld.: http://europa.eu.int/comm/enlargement/report_2004/pdf/rr_tr_ 2004_en.pdf) Független jogvédő szervezetek ennél sokkal szigorúbb kritikát fogalmaznak meg. Az Amnesty International jelentései: http://web.amnesty.org/report2005/tur-summary-eng A Human Right Watch jelentései: http://hrw.org/doc?t=europe&c=turkey 98 Még Nyugat-Európában is vita van arról, hogy a kendőviselés a vallási meggyőződés kifejezése, ami nem tiltható, vagy pedig egy antidemokratikus gyakorlat, aminek egy liberális, szekuláris országban nincs helye. A törökországi kendőkérdésről lásd.: Arat, Yesim: „Group differentiated rights and the liberal democratic state". New Perspective on Turkey, Fall, 2001.31-46. o. 99 A folyamatosan zajló egyéni és csoportos önmeghatározás mellett létezik egy (a kurdok esetében gyakran negatív) külső identifikáció is. Azoknak a kulturális jegyeknek, melyekkel a kívülállók az azonos etnikai csoportba tartozókat minősítik és megítélik, szerint szintén van határképző erejük. Barth, Friedrich: „Régi és új problémák az etnidtás elemzésében". Regio, 1. szám. 1996. 100 Ezt jól példázza, hogy 2003-ban letartóztattak egy HADEP-képviselőt, amiért kurd nyelven kampányolt. 101 Gülalp, Haldun: „Whatever Happened to Secularization? The Multiple Islams in Turkey". The south Atlantic Quarterly, Spring / Summer 2003.383. o. 102 Layla Zana a leghíresebb kurd női politikus, aki elutasítja az erőszak alkalmazását, így a PKK eszközeit is. 1991-ben Diyarbakir választói körzetből parlamenti mandátumhoz jutott. 1994-ben három másik képviselővel együtt 15 évi börtönbüntetésre ítélték, mert nyíltan vállalták kurd identitásukat, és kurmandzsi nyelven szólaltak meg a parlamentben. Zana a parlamenti esküt is kurmandzsiul mondta. Számos emberi jogi díjat nyert Európában, végül az EU-s jogharmonizáció hatására újratárgyalták ügyét. 2004-ben szabadult 3 társával együtt. 2005-ben újjá szervezte pártját Demokratikus Társadalom Pártja néven. 103 Bruinessen, Martin: „Turkey, Europe and the Kurds after the capture of Abdullah Ocalan". In: Kurdish ethnonationalism versus nation-building states. (Bruinessen, Martin) Istanbul: The ISIS Press, 2000. 104 A török sajtóban léteznek találgatások arról, hogy a kurdok többsége nem szeretne önálló államban élni, vagy, hogy elutasítják a PKK eszközeit, céljait. De egyelőre nem állnak rendelkezésre erről komoly felmérésen alapuló adatok. 105 Ilyen például az Aksaray vagy a Fatih, ahol a nők 90%-a a legkonzervatívabb fekete burkát viseli. 106 Anatóliai falvakból Isztambulba bevándoroltak életmódjáról, életközösségeikről ld. Gülalp, Haldun i. m. 107 A török gazdaság- és szociálpolitika kritikáját ld.: McDowall i. m. 446-449. o. 108 Uo. 450. o. 109 A jogállam hiánya miatt lokális önállóságra szert tevő faluőrök birtokolják a hatalmat, akik a drog tranzit kereskedelemben is jelentős szerepet töltenek be. 2003 óta az iraki helyzet miatt újabb aknamezőket alakított ki a török hadsereg. 110 Ensaroglu, idézi McDowall i. m. 450. o. 111 Ladányi, Szelényi: A kirekesztettség változó formái. Budapest: Napvilág, 2004.125-126. o. 112 Barth, Friedrich: Ethnic Groups an Boundaries: the social organization of culture difference. 70 Külügyi Szemle
