Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Vidák Rózsa: Változó identitások: a kurdok identitása a török nemzetállamban
Változó identitások: kurdok a török nemzetállamban el, bár egy parlamenti jelentés már 560 ezer emberről beszélt. Az NGO-k 1,5 - 3 millióra becsülik az elüldözöttek számát. Az IDMC (Internal Displacement Monitoring Center; egy, a belső kitelepítésekkel foglalkozó szervezet) honlapján rengeteg különböző forrás adatai vannak összegyűjtve: http://www.intemal-displacement.org 74 White i. m. 75 Ilyen párt volt például a Népi Munkapárt (HEP), a Demokrácia Párt (DEP) és a Népi Demokrata Párt (HADEP). 76 Yavuz, Hakan: „A preamble to the Kurdish question: the poitics of Kurdish identity". 11. o. 77 Számos interjú és a kiképzőtáborokban készített felmérés tanúskodik erről; ezeket részletesen elemzem a szakdolgozatomban. Vidák Rózsa: „Változó identitások: kurdok identitása a török nemzetállamban". Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, Budapest, 2006. 78 Üflü, idézi White i. m. 141. o. 79 Paria, Davidson i. m. 80 Az első kurd munkásszövetség a Komkar volt, ami sokat tett a kurd kulturális öntudat kialakításáért. Európa nagyvárosaiban kurd nyelvoktatást szerveztek. McDowall i. m. 456-457. o. 81 Habár a PKK-t is köztudottan támogatták a környező országok kormányai (főleg Szíria, ahol a PKK kiképzőtáborai is voltak), ez nem jelentette azt, hogy a különböző országok kurd lakossága kapcsolatba került volna egymással. 82 Bruinessen, Martin: „Kurdish Nationalism and Competing Ethnic Loyalties. 83 A 80-as évek előtt a különböző kurd dialektusok szókészlete csak a hétköznapi falusi élethez volt használható, politikai, tudományos kérdések megvitatásához nem. 1989-ben Brüsszelben, 1994- ben Berlinben, 1996-ban Moszkvában és Washingtonban hoztak létre Kurd Intézetet, 1997-ben Stockholmban kurd könyvtárat alapítottak. 84 Bruinessen, Martin: The Kurds and Islam. 85 A kurd szépirodalom központi témája lett a kurdok méltánytalan sorsa, reménytelen, de hősies küzdelme. Különböző, nemzetteremtő célzattal íródott művekben, a kurd identitás középpontjában a vitézség, a büszkeség és a teljes szolidaritás áll. A kurdok hazájuk hegyeivel, nyelvi és kulturális örökségükkel, népdalaikkal és népmeséikkel, gazdag tárgyi kultúrájukkal identifikálják magukat. Strohmeier i. m. 86 Bozarslan szerint a kurdokat a modem török identitás antitéziseként állították be, a 30-as években a kurd identitás egyet jelentett a törzsiséggel, a visszamaradottsággal, a barbár erőszakkal. Bozarslan, idézi Öney, Sezin: „Socio-Political and Economic Issues in Self-Determination and the Kurds of Turkey". Budapest, MA Theses, Central European University, Department of Nationalism, 2004.103. o. 87 Yavuz, Hakan: „A preamble to the Kurdish question: the poitics of Kurdish identity". 16. 0. A MED TV ötlete a PKK-tól származott, de mivel a britek ellenőrizték az adásokat, így jóval plurálisabb értékrendű program állt össze, mely nem csak a PKK szócsöveként funkcionált. De a PKK terrorakcióival végül elérték azt, amit Ankara is évek óta követelt, számos szervezetet tiltottak be szerte Európában, többek között a MED TV-t is. McDowall i. m. 459-460. 0. 88 Uo. 457-458. o. 89 Radu i. m. szerint a PKK bukását három okra lehet visszavezetni, melyből egyik saját támogatóinak csökkenése, illetve Ocalan elfogása és a regionális egyensúly megváltozása. 90 Bruinessen, Martin: „Kurdish Nationalism and Competing Ethnic Loyalties. 91 Bruinessen, Martin: „Kurds, Turks and the Alevi revival". 92 Dersim (mai hivatalos nevén Tunceli) hagyományos alevita központ. A 30-as évek legnagyobb felkelése is itt volt. 93 Bruinessen, Martin: „Kurds, Turks and the Alevi revival". 94 Yavuz, Hakan: „A preamble to the Kurdish question: the poitics of Kurdish identity". 17. o. 95 Törökországban két iszlamista párt került eddig kormányra, a 1996-ban a Jólét Pártja (Refah Partisi, RP) illetve 2002-ben és 2007-ben az Igazság és Felemelkedés Pártja (Adalet ve Kalkmmaak Partisi, AKP). Mindkét párt ideológiai programja - a mainstream politikai iszlámmal ellentétben - az iszlám 2007. tél 69
