Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Deák András György: Egy régi-új kérdés elé
Egy régi-új kérdés elé A ligha kell külön indokolni, hogy miért helyeztük az energetikát a Külügyi Szemle ezen számának fókuszába. Elég csak a nyolc-tíz évvel ezelőtti helyzetre visszatekinteni, hogy megértsük, milyen mélyreható és szerteágazó változások álltak be a világ energetikai ellátásában. Egy évtizede nyugodt fogyasztók, az alacsony olajáraktól szenvedő termelők, szabad kapacitások jellemezték az iparágat. Az energiakérdés - mint az elmúlt évtizedekben megszoktuk - kifejezetten a nyugati világ és a Közel-Kelet, illetve Oroszország ügye volt. A globális környezetszennyezés kérdése szakpolitikai problémának tűnt, amelyet csak néhány alternatív mozgalom és tudálékos szakértő „fúj fel". Ma a világ energetikai helyzetét izgatott fogyasztók, jóllakott termelők és a klímaváltozás miatt aggódó nemzetközi közvélemény jellemzi. A fogyasztók és a termelők viszonyát az „egyre több az eszkimó és egyre kevesebb a fóka" problémája jellemzi. A fejlődő államok, Kína és India hihetetlen sebességgel robbantak be a globális energiapiacokra. A növekvő energiakereskedelmi interdependenciával párhuzamosan súlyos „civilizációs feszültségek", antiterrorista hadműveletek és háborúk jellemzik korunkat, és ezek sokakban a hetvenes évek emlékképeit idézik fel. Végezetül legfőképpen a nyugati világ kezdi megérteni, hogy a mai energetikai-technológiai modell fenntarthatatlan, noha egyelőre nincs mire lecserélni. Már csak azért sem, mert a klímaváltozás kérdése egyre kevésbé a nyugati fogyasztóktól függ, hanem egyre inkább az olyan fejlődő államok károsanyag-ki- bocsátásától is, amelyektől a Nyugat által már bejárt növekedési pályát kellene megtagadni a kérdés hatékony kezelése érdekében. Jelen számunkban csak rövid ízelítőt kínálunk e problémák halmazából. E sorok írója egy rövid „termelői regény" keretében veszi górcső alá az évtized egyik nagy nyertesének tartott Gazprom belső folyamatait. Szemerkényi Réka a hidegháború és az utána következő évtized folyamatait értelmezi az energetika fogyasztó-termelő dialektikájában. Lotz Károly a Nemzetközi Energiaügynökség anyagainak alapján ismerteti a világ energiafelhasználási trendjeit és fest képet a jövőről. Varró László a magyar külkapcsolati stratégia keretében készült tanulmány alapján ad betekintést a mai magyar energiaellátási helyzetbe és foglal állást a teendők vonatkozásában, Faragó Tibor pedig valószínűleg az elkövetkezendő évtizedek egyik kiemelkedő nemzetközi témájának, a klímaváltozás ügyének kapcsán von mérleget és felel a „Mit tettünk eddig?" kérdésre. A szerzők és a szerkesztők remélik, hogy a Tisztelt Olvasó örömmel böngészi majd a Külügyi Szemle ezen számát. Célunk nem a mindenre kiterjedő elemzés, hanem a legfontosabb kérdések újfajta szemszögből való megvilágítása, új és előremutató problémák felvetése volt. Deák András György 2007. tavasz 5
