Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Törökország európai uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai Az etnikai konfliktusok már régóta a török társadalom szerves részét képezik. A török állam homogén egységként kezeli a népességet, és az etnonacionalista megközelítés az etnikai kisebbségek létét is megkérdőjelezi.112 (Egyedül a lausanne-i szerződésben meghatározott vallási kisebbségi csoportokkal tesz kivételt) A legnagyobb törökországi etnikai kisebbség a kurd, mely a PKK-n keresztül „vívja" több évtizedes harcát.113 Az európai vélemények szerint nem szabad a törököket felvenni az unióba, addig amíg nem rendezik a kurd problémát, különösen annak kiterjedtsége miatt. Ugyanis az európai gondolatok általában a baszk, vagy az észak-ír problémával igyekeznek párhuzamot vonni.114 A 8-12 millió kurd helyzete alapvetően meghatározza a török-EU viszonyt, sőt a kilencvenes évek végén részben emiatt is állt le a csatlakozási folyamat. A csaknem félmilliós nyugat-európai kurd közösség pedig hangot adva véleményének, a török- kurd helyzetről kialakult képet nagyban tudja befolyásolni Európában, a törökországi kurdokat áldozatokként beállítva.115 A nyugat-európai kurd lobbi mára annyira megerősödött, hogy követeléseiknek újságokban, tanulmányokban adnak hangot, illetve az államok vezetőihez is be tudnak jutni.116 Mára változások kezdenek kibontakozni, a jelenleg kormányon lévő Erdogan a csatlakozást célozva mély jogszabályi, társadalmi reformokat hajtott végre, az emberi és szabadságjogok tekintetében, illetve a kisebbségek jogainak kiszélesítése is lassan előrehalad.117 Természetesen a reformok nagyobbrészt még csak papíron születtek meg, a gyakorlat nem, vagy csak alig igazodott hozzájuk.118 A megszületett reformok még csak a folyamat elejét jelentik és semmiképpen sem többek, mint a csatlakozáshoz szükséges változások első lépése. A kisebbségek jogainak kiterjesztése mind horizontálisan, mind vertikálisan messze van még a kívánatostól, mely jelenti minden kisebbségi csoport elismerésének igényét és ezeknek a csoportoknak a megfelelő jogok megadását. A török állam és az azzal gyakorlatilag egyenértékű „fehér török" felső osztály (azaz az ún. establishment) represszív jellege nem csak az etnikai kisebbségekkel, hanem a társadalom többségét adó „fekete törökökkel" szemben is megnyilvánul.119 A török társadalom kettősége, bár a csatlakozási tárgyalások megkezdésénél nem merült fel akadályként, mindenképpen figyelembe veendő társadalmi tényező. A falu-város ellentét a legtöbb európai államban is létezik, vagy létezett, viszont ugyanez Törökországban úgy jelenik meg, hogy egy európai városi társadalom áll szemben egy elmaradott vidéki premodem társadalommal. Ezt a szembenállás megerősíti az is, hogy a városi fiatalság már átvette a nyugati fogyasztói társadalom jegyeit, és értéknek tartja, hogy úgy él, mint a nyugatiak.120 A probléma ott van, hogy ők lenézik az elmaradottabb vidékek szegény és mélyen vallásos népességét, mely társadalmi feszültségeket szíthat A gazdasági fejlődés és az irányított beruházások, mint például a GAP121 sokat változtathat ezen, de az identitások már meggyökeresedett különbözősége kérdéses, hogy felszámolható-e, és létrejöhet-e egy, ha nem is gazdaságilag egységes, de demok2007. tél 23
