Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter bank által irányított inflációcsökkentési politika, hozzájárultak az ország külföldi megítélésének a javulásához. A bankszektor decentralizálását azonban tovább kell folytatni, mert a mesterségesen túl magasan tartott reálkamatláb, nem növeli a magánszektor befektetési kedvét és akár a reformok lelassulásához vezethet.97 A társadalmi biztonság Kulcspontnak tekinthető Búzán és Little elméletében a társadalmi szektor.98 E területen találkozhatunk legélesebben Törökország és az Európai Unió szembenállásával, a tagállamok polgárainak legnagyobb félelmeivel. A szerzőpáros elméletében a társadalmi biztonság egyik kulcseleme a társadalmakat összekötő kulturális kapcsolatok mélysége és milyensége, a népcsoportok közti különbségek áthidalhatósága, illetve az, hogy együtt tudnak-e élni a különböző kultúrák. Semmiképpen sem elhanyagolható probléma, hogy az egyes társadalmak identitása, hagyományai, vallása, nyelve miként tartható fenn az egységesülésben. Kérdés, hogy a létrejövő egység az alkotóelemek egyfajta szintézise lesz-e, vagy pedig az egyik kultúra asszimilálja majd a másikat? Európa oldaláról létezik a félelem a török és muszlim kultúrától, viszont nem ennyire nyilvánvaló, hogy a török és a muszlim társadalom magáénak érzi-e a csatlakozást, nem fél-e identitásának elveszítésétől? A kérdés vizsgálata nehezen választható le a politikáról, mivel politikai döntések, politikai célok, vagy ideológiák befolyásolják a társadalmi problémák megjelenését, illetve megszűnését.99 Összességében a fejezet fő kérdése, hogyan élik meg a felek (az európai uniós, illetve a török társadalom) Törökország csatlakozását, fenyegetve érzik-e magukat a török bővítés perspektívájától? Az eurocentrikus felfogás szerint európainak lenni a történelem folyamán mindig egy pozitív jelző volt, mivel a felvilágosodás korától kezdve modernséget, „nyugati- ságot" jelentett, ami ezáltal kizárta más civilizációk belépését. Európa mindig az „idegen" függvényében létezett, önálló, belsőleg kialakult identitása sosem volt, ahogy máig sincs.100 Éppen ebből a szempontból vet fel kérdéseket Törökország csatlakozása az EU-hoz, azaz „Európához". Ha ezt a vonalat tekintjük, a legtöbb vita Törökország Európához, az európai kultúrához való tartozásáról folyik. Ebbe mélyebben nem szeretne belefolyni a dolgozat, hiszen nem ez a fejezet fő kérdése. Azonban mégis érdemes röviden áttekinteni, hogy a történelemben Európa mennyire tekintette Törökországot hozzátartozónak, és mennyire most. Egyértelmű, hogy a keresztény Európa képét a modemitás változtatta meg, kialakítva az „eurocentrikus" Európát. Ennek ellenére érdekes felvetni, hogy a felvilágosodás által megerősített „Kelet"-ellenesség,101 Törökországra csak részben vonatkozott. Az évszázados háborúskodások és a török megszállás időszaka alatt az Oszmán Birodalom egy kereszténységre törő ellenségként jelent meg. Viszont a felvilágosodás 20 Külügyi Szemle
