Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba—Rada Péter mi kézen maradtak. Ezen a következő réseket az 1994-es, de különösen a 2000-2001-es válságok ütötték, hiszen az IMF a beavatkozás fejében a gazdaság további liberalizációját, de különösen a bankrendszer megnyitását írta elő.82 Biztató fejlemény, hogy 2004-re a török állam már magánkézbe adta a dohányipart és a távközlést,83 a válságot követő konszolidációk után megnyílhatott a bankrendszer is, és a török pénzügyi piacon már a magyar OTP is versenybe szállt. A török gazdaság versenyképességét tekintve az unió alapvetően optimista, a török külkereskedelmi mérleg pozitív, illetve Törökország a külkereskedelmének az 50 százalékát az Európai Unióval bonyolítja le.84 Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva az IMF is optimista, mert nyilatkozata szerint a gazdasági fejlődés ilyen magas szintje, még akár éveken keresztül is fenntartható.85 A pénzügyi szektor azonban még továbbra sem stabil. Ugyan a 2000-2001-es válságok utáni konszolidáció megtörtént, a líra szanálása eredményeként 2005-ben 6 nullát vágtak le a fizetőeszközről, még mindig láthatóak bizonytalanságok. A gazdasági fejlődésre ránehezedik az állami és a magánszektor magas adósságállománya. De elsősorban nem az adósság nagysága a baj (tekintve, hogy az Egyesült Államok adóssága GDP arányosan is nagyobb), hanem annak a struktúrája. A fejlődés-gazdaságtanban elfogadott nézet, hogy a rövid lejáratú adósság csökkenti a rendelkezésre álló tőkeállományt, és növeli az inflációt, a termelői árak növekedésén keresztül.86 Ezért a rövid lejáratú adósság túlsúlya makroökonómiai egyensúlytalansághoz vezet. Törökországban ma még ez a helyzet, így valamelyest magyarázható az infláció nehezen befolyásolható szintje. Ha megfigyeljük az 1994-es és a 2000-2001-es gazdasági válságok lefolyását, könnyen észrevehető, hogy a legnagyobb gondok abból származtak, hogy a külföldi országokból érkező pénzek nagyobbrészt rövid lejáratú hitelek és befektetések formájában valósultak meg. Zöldmezős beruházások nem nagyon érkeztek Törökországba, amelynek okait a legtöbb tanulmány az instabil politikai és gazdasági környezetnek tulajdonítja. A rövid lejáratú „hot money" bármiféle gazdasági megingás következtében elkezd menekülni az országból, jelentős likviditási problémákat okozva.87 A rövid lejáratú hitelek, hosszú távúra való konvertálása, illetve a zöld mezős beruházások megindulása kívánatos lenne a török csatlakozás szempontjából, hiszen az EU aligha fog felvenni egy instabil pénzügyi helyzettel rendelkező országot. Mivel a legnagyobb adóssággal pont a legszegényebb területekhez kapcsolható gazdasági ágazatok rendelkeznek, könnyen belátható, hogy a probléma csak strukturális reformokkal oldható meg véglegesen. Például a bankrendszer és a hitelezési gyakorlat átalakításán keresztül. Ezen a területen Törökország biztosan az Európai Unió segítségére fog szorulni. Az ország pénzügyi helyzete bizonytalan és ehhez nagyban hozzájárulnak a bank- rendszerben található anomáliák is. Habár a 2001-es válság óta az IMF nyomására jelentősek a változások, a rendszer alapvető természete nem alakult még át. A bankokra vonatkozó szabályok nem feleltek meg a kívánalmaknak és maga a rendszer is nagyon 18 Külügyi Szemle
