Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter teljességéhez azonban az is hozzájárul, hogy a vámunió nem teljesedett ki, és a hiányosságok hosszú távon súrlódásokat okozhatnak. Általánosságban az unió ugyan figyel a török érdekekre is, azonban a két fél aszimmetrikus viszonya következtében Törökország sokszor olyan gazdasági és kereskedelmi helyzetbe kerül, mely nem feltétlenül áll érdekében. A szabályozások harmonizálása továbbra sem történt meg és sok esetben rejtett protekcionizmust találhatunk a két fél kereskedelmében. Mégis leginkább az érinti negatívan Törökországot, hogy a vámunió csak az áruk kereskedelmére terjed ki, míg a török GDP 60 százalékát a szolgáltatások alkotják (az ipar csak harminc százalékot tesz ki).70 A török vélemény szerint az uniós piacok megnyitása a török szolgáltató szektor előtt felgyorsíthatná az ország integrációját, és jótékony hatással lehetne magára az európai piacra is. Látható, hogy a kereskedelem területén vannak hiányosságok a tíz éve működő vámunió ellenére is, viszont a munkaerő szabad áramlása talán még bonyolultabb, és előítéletektől terhes kérdés. Ennek többrétű okai lehetnek, de talán legkézenfekvőbb az, hogy megindulhat a lakosság több mint egyharmadát foglalkoztató mezőgazdaságból való kivándorlás. Ennek veszélye fennáll, hiszen a vámunió és később a csatlakozás következtében Törökország kénytelen leépíteni azokat a protekcionista intézkedéseket, melyekkel eddig védte a parasztjait, és az uniós szintű támogatások csak bizonyos átmeneti időszak után lépnek életbe. A következő sokat hangoztatott ellenérv a török csatlakozással szemben, hogy Törökország túl nagy terhet jelentene az uniós költségvetés számára. Ezzel az állítással nehéz lenne vitatkozni, de leszögezhető, hogy ez a teher nem lenne akkora összeg, mint amekkorával az ellentábor riogat. Egy Kemal Dervi§, volt pénzügyminiszter által írt tanulmány szerint a török csatlakozás összköltsége korántsem jelentene elviselhetetlen terhet. Szerinte ugyanis, ha Törökország 2015-ben csatlakozna, akkor az akkori feltételezett gazdasági viszonyok között számolva az EU GDP-jének maximum nettó 0,20 százalékát kapná meg.71 Azonban az is tény, hogy a sok embert foglalkoztató és elmaradott mezőgazdasága miatt Törökország lenne a legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós támogatásoknak. Ezért mind az unió, mind pedig Törökország részéről szükséges lépés lenne a jelenlegi agrárfinanszírozási rendszer újragondolása.72 Pozitív gazdasági „hatásként" kell ugyanakkor megemlíteni, hogy az Európai Unió befolyása a gazdag nyersanyagforrást jelentő területek irányába jelentősen megnövekedne. Az unió kőolaj és földgáz szükségletének 60 százaléka a Törökországgal szomszédos államokból származik.73 Hatalmas gazdasági befektetések indultak meg Törökország területén, melyek Európa szénhidrogén ellátásához nagyban hozzájárulhatnak. Az egyik legfontosabb lesz az Ankarából Közép-Európáig építendő vezeték, a Nabucco-project, mely hosszú távon kapcsolódni fog a Baku-Ceyhan-Tibilis vezetékhez.74 Törökország demográfiai trendje stabilan növekvő, ami lehetőséget ad a makro- ökonómiai fejlődésre. Azonban a gazdasági fejlődéshez nem csak a munkaerő létszáma 16 Külügyi Szemle
