Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 2-3. szám - IRAK ÉS AMI UTÁNA JÖN - Gálik Zoltán: Illúziók és elvesztésük: Nagy-Britannia kísérlete a befolyásgyakorlásra
Illúziók és elvesztésük: Nagy-Britannia kísérlete a befolyásgyakorlásra Gálik Zoltán T ony Blair tízéves kormányzati tevékenysége során több területen is sikeresen modernizálta a Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyságát1. Ha a külpolitikát a modernizáció egyik dimenziójának tekintjük, akkor az iraki beavatkozás a modernizáció kudarca és egyszersmind politikai tevékenységeinek egyik legellentmondásosabb területe. Blair egyértelmű személyes csődjének tekinthető, amely nem csak a külpolitikára, hanem a belpolitikára is meghatározó következményekkel járt. A tanulmány a brit külpolitika és a 2003-ban megindított iraki háború kapcsolatát tárja fel. Alapvető célja hogy megvizsgálja azokat a kereteket, amelyben a brit külpolitika és személy szerint Tony Blair a fegyveres beavatkozás mellett döntött. Ehhez megvizsgálja a brit hatalmi külpolitika változásának természetét, az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott különleges kapcsolat jellegének változását, Irak szerepét a brit külpolitikában és a kőolaj jelentőségét. Az iraki beavatkozás gyakorlati szempontból történő vizsgálata is számos tanulságot rejt. Blair népszerűsége politikai karrierjének egyik csúcspontjáról zuhant a mélybe az iraki háború miatt, ennek ellenére harmadszor is képes volt megnyerni a parlamenti választásokat. Érdemes megvizsgálnunk a háború indításának kérdését, a háború katonai tapasztalatait és a politikai felelősség kérdését. Mindezeket feltérképezve kíséreljük meg megadni a választ arra, hogy milyen valós vagy vélt okokra hivatkozva döntött az Egyesült Királyság a konfliktusban való részvétel mellett, hogyan értékelhető a beavatkozás sikeressége, és vajon a háború a miniszterelnök személyes kudarca mellett a tágabb értelemben vett brit külpolitika kudarca is egyben. A brit külpolitika stratégiai kérdései A hatalmi külpolitika kereteinek megváltozása A brit külpolitika útkeresése a második világháború és a dekolonizáció lezárulása óta folyamatosan tart, a hidegháború lezárulása után pedig új keretek között próbálja meg definiálni magát. A külpolitika és második öbölháború összefüggéseit kutatva az első 48 Külügyi Szemle
