Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Moisi, Dominique: Érzelmek összecsapása. Félelem, megalázottság, remény és az új világrend (Füsti Molnár Zsuzsa)
Folyóiratszemle Tesztelni. A 2004-es madridi és a 2005-ös londoni robbantások és a tavaly nyári fenyegetések után az európaiaknak azzal a súlyos ténnyel kell szembenézniük, hogy országaik nemcsak célpontjai a terroristáknak, hanem bázisai is. A gazdasági lemaradástól való félelem szintén nyomasztja Európát. Sok embernek a globalizáció egyenlő a destabilizádóval és a munkahelyek elvesztésével. Gyakran visszatérő rémálom, hogy Európa múzeummá válik, turistákkal és nyugdíjasokkal teli hellyé, elveszíti kreativitását és befolyását. Európa attól is fél, hogy egy külső hatalom irányítása alá kerül, akár baráti hatalom (az Egyesült Államokról), akár valami arc nélküli hatalom legyen is az (Európai Unió). Ezekben a félelmekben közös a terület, a biztonság és az azonosság feletti uralom elveszítésének az érzete. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a franciák és a hollandok nem szavazták meg az európai alkotmányt, és sok országban magyarázatot ad a nacionalista érzelmek fellángolására. Ennek a kiszolgáltatottságérzésnek számtalan jele fellelhető az Egyesült Államokban is. Bár itt a demográfiai félelmeket jelentősen enyhíti a spanyol ajkúak sikeres integrációja (szemben a muszlimok beilleszkedési nehézségeivel Európában), a nemzeti himnusz spanyol változata feletti viták a fátyolviselés körüli európai botrányokat visszhangozzák. A gazdaság terén a jóval magasabb növekedési ütemet felmutató amerikaiak nem tartanak annyira a visszaeséstől, mint az európaiak, a hatalmas költségvetési deficit mégis nyugtalanságot kelt bennük. Az Egyesült Államok biztonságmániája a szeptember 11-i események után érthető és jogos, ám az ország imázsa erősen megsínylette ezt a törekvést; elég, ha a beutazni kívánó turisták elé gördített akadályokra vagy a guantánamói támaszponton lévő börtön körüli emberi jogi botrányokra gondolunk, máris láthatjuk, hogy a terroristáknak legalábbis részben sikerült aláásniuk az ország erkölcsi fölényét. Míg az európaiak az elzárkózás és a megbékélés eszközeivel próbálják megvédeni magukat a külvilágtól, az amerikaiak az ilyen problémáikat külföldön, a gyökereknél akarják megoldani. Ám a Bush-kormányzat harsány és optimista retorikája mögött az a kijózanító tény húzódik, hogy az Egyesült Államok népszerűtlensége egy eddig soha nem látott mértéket ért el. Az iraki beavatkozás például sokkal több problémát vetett fel, mint amennyit megoldott. Irak polgárháborúba süllyedt, és az amerikaiak ténykedése az arab világon belül az erőegyensúlyt a legradikálisabb síita elemek javára billentette. A megalázottság kultúrája Míg az európaiak az első világháború után kezdtek elgondolkodni saját hanyatlásukon, az iszlám világot már évszázadok óta gyötri dekadenciájának tudata. Amikor Európa a középkor időszakát élte, az iszlám reneszánszának tetőpontját érte el, ám a nyugati re196 Külügyi Szemle
