Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - AUSZTRÁLIA - Tolnai Ágnes: Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után
Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után Összegzés Ausztrália Ázsia-politikája Shuja szerint a Colombo-terwel kezdődött 1950-ben.49 A régiónak nyújtandó politikai és gazdasági segítségnyújtás tervét azonban lényegesen átalakította a hidegháborús kontextus, a szövetségesi viszony alakulása. Az elsődleges biztonsági szempont arra ösztönözte, hogy saját regionális szerepének rovására az Egyesült Államok erős katonai szerepvállalását támogassa - különösen a Kínai Nép- köztársasággal határos területeken, holott egy erős regionális politizálás lehetőséget nyújtott volna a biztonsági dimenzión túli ázsiai kapcsolatépítésre, és csökkentette volna az Egyesült Államoktól való függőség mértékét is. Az ázsiai államok önálló vagy regionális védelmi képességének kialakításával kapcsolatban azonban szkeptikus volt. Véleménye szerint regionális vezető hatalomként a három esélyes - Japán, Indonézia és India - egyike sem tudott volna helytállni. Japán pacifizmusa és gazdasági hatalmi tényezőként való megjelenése miatt, India megfelelő gazdasági és katonai erő híján nem tudta volna betölteni ezt a szerepet, Indonézia pedig a potenciális gazdasági túlélésért küzdött.50 Az Egyesült Államok felé fordulás szükségszerűségét támasztotta alá az ausztrál közgondolkodás is. A „mindent elsöprő északi széllel" szemben létre kellett hozni egy erős, elpusztíthatatlan államot, amelynek előretolt védelmét két angolszász szövetségese, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia volt hivatott ellátni. Ezt tükrözte az is, hogy a védelmi kiadásokat alacsonyan tartották, a katonaságra fordított összegek a fejlett országok hasonló kiadásainak átlagát nem közelítették meg.51 2005-ben is mindössze nemzeti jövedelem 2,7 százalékát fordították katonai célú kiadásokra.52 Az ázsiai kis nyitást a multikulturális politika mellett elkötelezett Gough Whitlam vezette kormány (1972-1975) kezdeményezte, az ő hivatali ideje alatt vált az ország az ASEAN-párbe- széd partnerévé, a szervezet a gazdasági kapcsolatok mellett napjainkra a regionális biztonsági kérdések legfontosabb fórumává vált. A Hawke-kormány minden korábbi kezdeményezéséhez képest intenzívebb kapcsolatépítés Paul Keating miniszterelnöksége alatt teljesedett ki. Gareth Evans külügyminiszter hármas külpolitika célja, a geopolitikai-stratégiai, a gazdasági-kereskedelmi, valamint az aktív nemzetközi szerepvállalás a Keating-kormány szélesebb alapokra helyezett Ázsia-politikájában is megnyilvánult, amelyet Evans regionális kötelezettségként fogalmazott meg.53 John Howard 1996 óta tartó miniszterelnöksége alatt lényegesen átértékelődtek az Ázsia-kapcsolatok. Gurry 1998-ban még arról írt, hogy ezek a relációk igencsak alulértékeltek a potenciális lehetőségekhez képest, mindazonáltal megjegyzi, hogy ez a kapcsolat nem annyira gazdasági vagy kereskedelmi kérdésként jelenik meg, mint inkább politikai és kulturális dimenzióban.54 Robertson 2006-os tanulmányában már sikertörténetként értékeli a kormányzatnak a korábbi három évben folytatott Ázsia-politikáját, 2007. tavasz 149
