Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ÁZSIA - Neszmélyi György Iván - Kusai Sándor Zoltán - Pap László: India - az új kihívás és esély
India - az iíj kihívás és esély kell teremtenie. Ez - az utóbbi időszakban jelentősen javuló kétoldalú viszony mellett - a potenciális érdekütközés veszélyének állandó meglétét idézi elő kapcsolataikban. A két ország fejlődési és irányítási modelljében nagyon sok különbség mutatkozik, így bizonyos értelemben maguk a modellek is versenyeznek egymással. Az indiai és kínai geostratégiai és geopolitikai, gazdasági, biztonsági és más érdekek komplex rendszerben érintkeznek, s az ütközések mellett a párhuzamosságok, a hasonlóságok, sőt az egyezések is jellemzők. A két ország viszonya valójában mindinkább belép a modern, érett, önérdekek vezérelte nagyhatalmi kapcsolatok szférájába, amely a globalizáció körülményei között az aszimmetrikus multipolaritásnak is növekvő fontosságú tényezője lesz. Oroszország vonatkozásában a több évtizedes, jelentős mértékben a katonai együttműködésre épülő, szoros szovjet-indiai kapcsolatok túlélték a kétpólusú világrend megszűnését. A két ország - részben ki nem mondott - közös érdeke a mai viszonyok között is az Egyesült Államok, illetve Kína térnyerésének fékezése az ázsiai kontinensen. A 2000-ben kötött stratégiai partnerségi megállapodással összhangban rendszeresek a felső szintű kontaktusok. Ezek között említést érdemel Putyin elnök 2007. január végi indiai látogatása, ami mind a védelmi-biztonságpolitikai, mind pedig a kereskedelmi kapcsolatok területén minőségi változást vetít előre. A két ország tovább erősíti nukleáris együttműködését (orosz nukleáris erőművi berendezések szállítása, atomerőművek közös létesítése Indiában), továbbá a konkrét ügyletek mellett Moszkva támogatja az India melletti lobbizást a Nukleáris Szállítók Csoportjában (Nuclear Suppliers' Group -NSG). Ezzel végső soron erősíti India atomhatalmi státusának de facto nemzetközi elismerését. A két ország közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban szintén jelentős élénkülésre lehet számítani. Mai, hárommilliárd dollár alatti forgalmuk 2010-re elérheti a tízmilliárd dollárt. A „hagyományos" katonai-védelmi terület továbbra is fontos része marad a két ország kapcsolatrendszerének, Moszkva érdekelt abban, hogy a dél-ázsiai ország katonai felszereléseinek mintegy hetven százalékát kitevő szovjet/orosz arány hosszabb távon se csökkenjen. Moszkva ezért nemcsak az orosz haditechnika eladásában, hanem a jövőbeni gyártási együttműködésben is partnere lehet Újdelhinek. A két ország együttműködésében várhatóan növekvő szerepet kap az energiabiztonság kérdése is. Ennek része természetesen a már említett békés célú nukleáris együttműködés, azonban India - növekvő fosszilis energiakereslete miatt - egyre inkább érdeklődik az oroszországi szénhidrogénkészletek iránt. A jövőt illetően tehát az látszik valószínűnek, hogy India és Oroszország kapcsolatát a kölcsönös érdekeltség alapján együttműködő partneri viszony fogja döntően meghatározni, bár kisebb érdekütközéseket okozhat, hogy növekszik az indiai jelenlét a közép-ázsiai államokban, például Tádzsikisztánban, ahol India légibázis építésében vesz részt. 2007. tavasz 129
