Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Tálas Barna: Kína - a 21.század leendő hiperhatalma
Tálas Barna gondolkodást, cselekvést és magatartást, azaz merőben más életcélok kitűzését és élet- filozófiát fog megkövetelni. Gondoljunk csak bele egy pillanatra, hogy mi lenne Kínával és a világgal, ha a kínai emberek kényelmük biztosítása érdekében 20 vagy 25 év múlva az amerikai családok gépkocsi-ellátottságának jelenlegi szintjét akarnák elérni. 4. Végül a kedvezőtlen belső feltételek között kell megemlítenem a kínai társadalom tradicionális zártságát és széttagoltságát, ami az utóbbi években és évtizedekben jelentősen csökkent ugyan, részben a reform és nyitás politikája, részben pedig a telekommunikáció viharos fejlődése és különösen a világháló kiépülése és elérhetősége következtében. Ennek ellenére Kínában a vérségi kötelékek, valamint a földiekkel, az iskola- és a katonatársakkal való kapcsolatok még ma is igen sokat számítanak a bizalomra épülő együttműködés és együttélés szempontjából, és állandóan küzdeni kell a kívülállókkal és idegenekkel szembeni nagyfokú bizalmatlansággal és előítéletekkel. A zártságot és széttagoltságot Kínában korábban a földrajzi körülmények, a közlekedés nehézségei és a területenként jelentősen eltérő beszélt nyelv, azaz a különböző dialektusok is erősítették. Ma már e tényezőknek lényegesen kisebb a hatásuk, főleg a közlekedési hálózat kiépülése és az északi dialektus pekingi változatára épülő köznyelv (putonghua) széles körű elterjedtsége miatt, mivel a kínai óvodákban és iskolákban az írásjegyeknek már ezt a kiejtését tanítják a gyermekeknek, és a rádiókban és a televíziókban is többnyire ezen a nyelven beszélnek. (Hsziamenben, Kuangcsouban, Sencsenben, Hongkongban és Makaóban ugyanakkor működnek a helyi hakka, illetve kantoni dialektusban beszélő rádió- és tévéadók is.) Kedvező külső feltételek 1. A kínai vezetés legnagyobb és legjelentősebb eredménye az elmúlt 20-25 évben, hogy a kifelé való nyitással (duiwai kaifang) és békés külpolitikájával sikerült kedvező nemzetközi feltételeket biztosítania a belső gazdasági építőmunkához és a hosszú távú stratégiai célként kitűzött négy modernizáció lépésről lépésre történő végrehajtásához. 2005. december 22-én tette közzé a KNK Államtanácsának Tájékoztatási Hivatala azt a dokumentumot, amely a Kína békés fejlődési útja címet viseli, a teljes szöveg angol nyelven is olvasható volt a People's Daily Online weboldalain.38 A tíz nyomtatott oldal terjedelmű dokumentumnak már a fejezetcímei is beszédesek, és jól tükrözik a mondanivaló logikai felépítését és tartalmát: 1. A békés fejlődés Kína modernizációjának elkerülhetetlen útja. 2. A világbéke és a fejlődés előmozdítása Kína saját növekedésével. 3. Fejlődés saját erőre, reformra és innovációra támaszkodva. 4. A kölcsönös előny és a közös fejlődés keresése más országokkal. 5. A tartós béke és a közös felvirágzás harmonikus világának építése. E helyütt a dokumentumnak csak az utolsó bekezdését idézem: „A 21. század fényes kilátásokat nyitott meg, az emberi társadalom példa nélküli ütemben fejlődik. Kína azonosította céljait e század első húsz évére vonatkozóan. Ezek: egy viszonylagosan jómódú társadalom 60 Külügyi Szemle
