Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Tálas Barna: Kína - a 21.század leendő hiperhatalma
Tálas Barna Kedvezőtlen belső feltételek 1. Kína természeti erőforrásokkal való ellátottsága viszonylag szűkös. A földkerekség megművelhető földterületeinek nem egészen tíz százalékán kell megtermelni a világ népességének 21 százalékát kitevő lakosság élelmiszer-, ruházat-, építőfa- és bútorszükségletének kielégítéséhez szükséges élelmiszer- és takarmánygabonát, ipari növényeket és faanyagot. Ráadásul az elmúlt fél évszázadban a mezőgazdaság által megművelt földterületek nagysága lényegében nem változott, sőt az iparosítás, az út- és vasútépítések, valamint az urbanizáció következtében jelentősen csökkent is, amit erdősítéssel, füvesítéssel, öntözéssel és talajjavítással igyekeztek ellensúlyozni. A 11. ötéves tervben az a célkitűzés szerepel, hogy a megművelt földterület nagyságát 2010-ig 120 millió hektáros szinten kell tartani. A másik „őselem", a víz: Kínában van a világ egyik legnagyobb víztömeget és potenciális energiát hordozó folyama, a Chang-jiang (Hosszú-folyó), vagy más néven Jangce, ennek megzabolázása és energetikai célra való hasznosítása, éppen hogy csak megkezdődött. A Huang-he, a Sárga-folyó vízhozama kevésnek bizonyul az Észak-kínai Alföld ipari és öntözési vízszükséglete szempontjából. Másutt a nagy esőzéseket követő pusztító árvizek teszik tönkre a városokat és a falvakat, s főleg a mezőgazdasági termést. Kína édesvízkészlete sok helyen - főleg északon - kimerülőben van, ezért nagyszabású folyószabályozási és folyóátirányítási munkálatokat kell majd rövidesen megkezdeni. Az ásványi nyersanyagok és energiahordozók közül Kína egyedül csak a viszonylag jó minőségű és magas fűtőértékű kőszénből rendelkezik még évtizedekig kiaknázható hatalmas tartalékokkal. Ezért Kína egyre növekvő acél-, alumínium- és színesfémszükségletének kielégítéséhez a nyers- és alapanyagokat a világpiacon kell beszereznie, ezt már egy jó ideje sikerrel folytatja, sőt egyes országokban - közvetlen tőkebefektetések formájában - a kitermelésbe is „beszáll". Kína acélfogyasztása 2005-ben már meghaladta a négyszázmillió tonnát, ennek több mint egynyolcada importból származott. Még inkább vonatkozik ez a kőolaj- és földgázszükségletek kielégítésére, mivel e két alapvető energia- hordozóból Kínának különösen szegényes a megkutatott és feltárt készlete, ezért az ilyen irányú szükségleteit Indonéziából, Iránból, az Arab-öböl országaiból, Oroszországból, Kazahsztánból, sőt újabban Brazíliából és Venezuelából igyekszik beszerezni. Ennek ellenére Kína 2005-ben még csak 127 millió tonna kőolajat importált, miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió tagországai által külföldön vásárolt kőolaj évi mennyisége már 2004-ben meghaladta - külön-külön - az ötszázmillió, a Japán által importált kőolajé pedig a kétszázmillió tonnát. Ezért energiaszükségleteinek a kielégítésénél a jövőben Kína nagyobb mértékben kell hogy támaszkodjon a nukleáris energia békés felhasználására, vagyis az atomerőművekben megtermelt villamos energiára. 2. Az egységes nemzeti piac megteremtése és zavartalan működtetése szempontjából még hosszú ideig súlyos problémát és nehézséget fog okozni a gazdaság duális szerkezete, valamint a város és falu, a tengerparti és belső országrészek közötti fejlettségbeli, jöve58 Külügyi Szemle
