Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szűcs Anita: Az "exception francaise" és a francia nagyhatalmiság
Szűcs Anita a francia nagyhatalmi státus alapja az Európa megosztottságára épülő „kivételes" francia helyzet. Az alaposan megváltozott hagyományos európai színtéren és az egypólusú világrendben a francia külpolitika eddig nem túl koncepciózus kísérleteket tesz világpolitikai befolyásoló képességének visszaszerzésére. A francia kivételesség változását, erodálódását vizsgálva következtethetünk arra, hogy hogyan változik meg Franciaország szerepe az Európai Unión belül. Képes lesz-e politikai költségeinek növelésével az európai vezető szerep megtartására, vagy az unión belül is el kell fogadnia, hogy nem „grand nation" többé, hanem az európai integráció egyik „nagy" tagállama. A külpolitika hagyományos kerete, Európa megosztottságának eltűnésével Franciaország hagyományos hatalmi érdekérvényesítő eszközeinek is át kell alakulnia. A hagyományos hatalmi identitás, a „kivételességek" átmentése mindkét színtéren megindult. A nemzetközi rendszer változásából adódó külpolitikai válságra Franciaország a hagyományos válaszokat megadta. Harmadsorban az „exception culturelle" változása mutatja meg a kivételességek átalakulását. Franciaország hagyományosan kulturális szuperhatalomként definiálja önmagát, a kulturális kivételesség fogalma pedig azért született meg, hogy legitimálja azokat a pénzügyi és jogi beavatkozásokat, amelyeket a francia állam kultúrájának és kultúriparának védelmében tesz. A francia kultúra hagyományosan a francia nagyhatalmiság kiemelt területe, hiszen Franciaország a nyugati civilizációs alapértékek programjának megteremtésével tart igényt a nemzetközi rendszer vezető szerepére. A francia „mission civilisatrice" civilizációs küldetéstudat Franciaország nagyhatalmi szereplésének mozgatórugója. A republikánus értékek válsága - az „exception frangaise" erodálódása „Franciaország egy és oszthatatlan, demokratikus, laikus és szociális köztársaság." Az V. Köztársaság alkotmányának 1. cikke rögzíti azokat a republikánus értékeket, amelyeket a francia állam, mint szuverenitásának alapköveit rögzít. Mind a négy érték a nagy francia forradalom programjának, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármasának egy-egy megnyilvánulása. A forradalom hitt a jólétre és fejlődésre alapozott ideális társadalom megvalósíthatóságában és úgy tartotta, hogy a forradalom eszméi által megjelölt fejlődési pályán joggal tart igényt világhatalmi szerepre. A republikanizmus alapértékei azok a francia társadalomban, amelyek megvalósítják az erős és egységes államot, amely Richelieu óta minden hatalmi törekvés alfája és ómegája. Egységes, erős állam nélkül nincs nemzetközi hatalmi szerep, hiába van meg rá francia logika szerint a modernitás programból adódó lehetőség. Ahhoz, hogy Franciaország élni tudjon kijelölt helyével, stabil hatalmi háttérrel kell rendelkeznie. A republikanizmus alapértékei kivételes helyet jelölnek ki Franciaországnak, mindegyikük az „exception frangaise" egyik megnyilvánulási formája. 92 Külügyi Szemle
