Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Paragi Beáta: Az Európai Unió "közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban
Az Európai Unió „közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban part UNRWA-táboraiban (és azon kívül) élők Izrael által kiadott (különböző) személyazonosítási okmánnyal (is) rendelkeznek, mozgásuk a területeken belül viszonylag - a mindenkori izraeli intézkedések függvényében - szabad. Bővebben lásd: www.badil.org 12 Az UNRWA éves jelentései alapján: http://www.badil.org/Assistance/European-Community.pdf 13 A szervezet létrehozása óta finanszírozási gondokkal küzd; költségvetését évről évre 7,5 százalékkal kellene növelni a palesztin menekültek természetes szaporodási rátája (kb. 3,5 százalék), illetve a működési területül szolgáló országok négy százalék körüli inflációs rátája miatt. http://www.badil.org/Assistance/funding-gap.htm 14 A palesztin menekültek helyzetének megoldatlansága közös felelőssége az ellátórendszerüket finanszírozó nemzetközi közösségnek, az őket eddigiekben sem befogadni, sem kárpótolni nem hajlandó Izraelnek (bár ez utóbbira Izrael hajlandó lenne, addig nem kerül rá sor, amíg visz- szatérési jogukról le nem mondanak a palesztinok), a problémát az évtizedek során politikai aduként használó arab világnak, illetve palesztin közösségnek. Szuverén állam hiányában a palesztin nép számára erős (nemzeti) identitásképző elemmé vált a menekültlét; ha erről lemondanának, felfogásuk szerint saját elveszett otthonukról (hazájukról), reménybeli államukról is lemondanának. 15 Az ENSZ-közgyűlés 1974-ben adott megfigyelő státust a palesztin nép egyedüli és törvényes képviselőjének elismert PFSZ-nek. 16 Más kérdés, hogy a közel-keleti olajállamok, vagy azzal (meghatározó mértékben) nem rendelkező, de arab egységben gondolkodó egyéb államok (például Egyiptom, Szíria) számára a palesztin ügy akár politikai kártyaként is kijátszható volt. Ennek felismerése vezetett ahhoz, hogy 1967 után a PFSZ (és más palesztin szervezetek) egyre önállóbb nem csupán erőszakot alkalmazó, terrorista módszereiben, de diplomáciai csatornákon is próbál közeledni az európai államokhoz (is). 17 A nyilatkozat elérhető: http://europa.eu.int/comm/external_relations/mepp/decl/ 18 Az Egyesült Államok nyomására végül négy EK-tagállam (Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia) vett részt a Sínai-félszigetről való izraeli kivonulás nemzetközi felügyeletében (Hill-Smith 2000, 298.0.). 19 A nemzetközi közösség (ma már a két közvetlenül érintett fél is) az alábbi dokumentumokra hivatkozva kívánja megoldani, legalábbis rendezni a konfliktust: ENSZ Közgyűlés 181. (1947) sz. (felosztási) határozata; az ENSZ Biztonsági Tanács 242. (1967) és 338. (1973) számú dokumentumai. 20 Mindhárom államnak az 1970-es években volt jelentős szerepe. Románia és Marokkó a Camp David-i (1978) egyezményeket megelőzően, az előkészítő tárgyalások során vállalt közvetítő (helyszínbiztosító) szerepet. Ausztria, illetve Bruno Kreisky kancellár a PFSZ felkarolásában, európai elismerésében járt élen. 1979-ben Nyugat-Eurépában először fogadta hivatalos szinten J. Arafatot. Ekkor még a többi nyugat-európai állam nyilvánosan nem állt ki Kreisky kezdeményezése mellett. Ezt megelőzően 1978-ban izraeli részről S. Peresz, illetve A. Szadat egyiptomi elnök több alkalommal találkozott Ausztriában. Arafatnak az ENSZ Közgyűlésen elmondott híres beszéde, illetve a PFSZ világszervezet által történő elismerése idején (1974) az osztrák Kurt Waldheim volt az ENSZ főtitkára. Miután Waldheim második világháborús múltja évekkel később nyilvánosságra került, a „semleges" Ausztriának az izraeli megítélése és hitelessége sokat romlott. 21 A közös külpolitika fejlődésének és értékelésének széles körű szakirodalma létezik, a tanulmány készítése során kézbe vett munkák az irodalomjegyzékben megtalálhatóak; A CFSP mibenlétéről és természetéről jó értékelést nyújt: Nuttal, S. J. (2000): European Foreign Policy. 176-277. o. Oxford University Press. 22 Izrael (egyetlen nem EU-tagként) 1996 óta rendhagyó módon részt vesz az EU hatodik - tudás alapú „Európai Kutatási Térséget" (European Research Area) létrehozni kívánó - RTD (research and technical development) keretprogramjában (illetve annak „előzményeiben") is. 23 Az EU Izrael fő külkereskedelmi partnere, 2004-ben a teljes kétoldalú kereskedelem (a gyémántot nem számítva) 15 Mrd euró volt; a kereskedelmi mérleg az EU javára billent (4,15 Mrd euró értékben) További adatok és mutatók: http://europa.eu.int/comm/external_relations/israel/intro/ (5. o.). 2006. ősz-tél 83
