Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Paragi Beáta: Az Európai Unió "közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban
Az Európai Unió „közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban Par ági Beáta „Az Európai Közösség úgy véli, hogy mindazon hagyományos kötődések és közös érdekek, amelyek Európát a Közel-Kelethez fűzik, kötelezik arra, hogy különleges szerepet játsszon és konkrétabb módon vegyen részt a béke megteremtése érdekében" (Velencei nyilatkozat, 1980. június 13.) A z Európai Unió1 egészének létezése, intézményrendszerének kiépülése azon a megfontoláson alapul, hogy tagállamai képesek egymással párbeszédet folytatni, fennálló nézeteltéréseiket tárgyalásos úton rendezni, érdekeiket összehangolni. Ahogy az 1957-ben aláírt és azóta többször módosított alapító okirat - a római szerződés - kimondja, az aláíró államok „gazdasági erejük összefogásával megvédik és megszilárdítják a békét és a szabadságot, továbbá felszólítják Európa népeit, amelyek ugyanezen nemes célkitűzéseket vallják, hogy csatlakozzanak ezekhez a törekvésekhez".2 Bár abban az időben a politikai egységet nem sikerült - közvetlenül nem is kívánták - szervezeti formában megteremteni, az azóta eltelt évtizedekben a tematikusán és regionálisan is egyre bővülő integráció fokozatosan igyekszik megvalósítani a kontinens politikai - külpolitikai - egységét is. Az arab-izraeli konfliktus valamivel, bár nem sokkal hosszabb múltra tekint vissza mint az európai integráció folyamata. A két helyzet sok vonatkozásban nem hasonlítható össze, de létezik egy közös esemény, amely hozzájárult mindkettő kibontakozásához és további fejlődéséhez. A második világháború, a náci Németország vezetőinek szellemi terméke - a zsidóüldözések, illetve a holokauszt - nem valósulhatott volna meg az európai társadalmak közreműködése nélkül.3 A történtek Európában konszenzuskeresést eredményeztek, az arra való törekvést, hogy soha többet ne ismétlődhessen meg hasonló. A Közel-Keleten4 pedig hozzájárultak egy olyan állam létrejöttéhez, amelynek létezéshez való jogát az indokolja, hogy egy szuverén (zsidó és demokratikus) állam5az 2006. ősz-tél 49
