Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szolcsányi Bálint: Egy koherensebb külső szerepvállalás megteremtésének szükségessége, lehetőségei és kihívásai az Európai Unióban
Egy koherensebb külső szerepvállalás megteremtésének szükségessége, lehetőségei, kihívásai az EU-ban 34 Elvileg természetesen fennáll annak a lehetősége is, hogy a biztosok létszámát csökkentik úgy, hogy a külügyminiszteren kívül senki nem foglalkozik külkapcsolatokkal, így egyik kollégája kapcsán sem merül fel a hierarchia kérdése, ám ezen elképzelésnek egyelőre vajmi kevés realitása van. 35 „Saját" alatt értve itt nem elsősorban az adott biztos személyes érdekeit, sokkal inkább az általa képviselt szakpolitika tárcaérdekeit. 36 A tagállamok ezen szándékát jól illusztrálja, hogy bár az alkotmány hivatalosan eltörli a „pillérrendszert", a jelenlegi II. és III. pillér alá eső területeken az I. pillérhez képest eltérő döntéshozatali mechanizmusok alkalmazását irányozza elő. 37 Az egyes politikákon belüli koherencia kapcsán gondolok itt arra, hogy bár az EU általában a szabad kereskedelem híveként jelenik meg a legkülönbözőbb világgazdasági fórumokon - elsősorban természetesen a WTO-ban -, időnként kifejezetten protekcionista magatartást tanúsít (például a kínai textilexporttal kapcsolatban). A közösségi politikák közötti inkoherencia kapcsán pedig megemlíthetjük a segélyezéspolitika célkitűzései és az agrárpolitika gyakorlata közötti ellentmondásokat. 38 A bizottságon belül megközelítőleg több, mint háromezer hivatalnok foglalkozik külkapcsolatokkal, a tanács titkárságán pedig kevesebb, mint kétszáz. A bizottság körülbelül évi százmilliárd euróval gazdálkodhat külső szerepvállalás kapcsán, a tanács nagyjából negyvenmillióval (Rayner, 2005; 5. o.). 39 A visa-hopping lényege, hogy egy kérvényező kérvénye elutasítása után egyéb követségeknél is megpróbálkozik abban bízván, hogy azok engedékenyebbek lesznek és megkapja a vízumot. 40 Tény, hogy az alkotmány rendelkezéseiből nem következik egyértelműen, hogy az uniós külképviseletek az EKSZ részét képeznék, a szerződés csak annyit mond, hogy az Európai Külügyminiszter alá tartoznak (III—328. cikk). Mindazonáltal reálisan gondolkodva nehéz elképzelni, hogy a külképviseletek megmaradnak a bizottság alatt, miközben az EKSZ a külügyminiszternek tartozik majd felelősséggel, már amennyiben valóban koherensebbé tennénk az EU külső fellépését. 41 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a közösségi képviselet ki lenne zárva ezen ügyek intézéséből. Éppúgy, ahogy Brüsszelben minden döntéshozatali fórumon jelen van a bizottság, a harmadik országokban is kiveszi a részét a tárgyalások lebonyolításából és gyakorlatilag itt is majdhogynem állandó résztvevője a megbeszéléseknek. 42 A költségmegtakarítás mértéke természetesen döntő mértékben függ attól, hogy végül milyen kompetenciákkal bír majd az EKSZ. 43 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a delegációvezetők kinevezésekor az egyes tagállamok ne tudnák hatékonyan érvényesíteni érdekeiket. Vándor [é. n.j többek között arról tesz említést, hogy Ausztria annak idején sikeresen lobbizott annak érdekében, hogy a prágai EK-delegáció vezetője az osztrák külügyminisztériumtól érkező, „kölcsönzött" diplomata legyen abban az időszakban, mikor Csehország csatlakozási tárgyalásait folytatta az integrációval. 44 Hisz ha a delegációk hatásköre a KKBP-vel kapcsolatos ügyekkel is bővül, „cserébe" szükség van arra, hogy a tagállamok nagyobb beleszólást kapjanak e képviseletek személyi összetételének meghatározásába, kiváltképp vezetőjük megválasztásába. Ennek hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a hatáskörbővülés nem fogja elérni a kívánatos mértéket. 45 Megjegyzendő ugyanakkor, hogy Blanck (2005, 20. o.) az intézményközi megállapodások kapcsán is igen súlyos jogi aggályokra mutat rá. 46 Az uniós külszolgálat hatásköreitől függően a szakemberek képzése természetesen nem feltétlenül korlátozódik a külügyminisztériumi alkalmazottakra, vonatkozhat mindez egyéb szakminisztériumok munkavállalóira is. 47 Gondolok itt elsősorban, de nem kizárólagosan a gazdaságdiplomáciára. 2006. ősz-tél 47
