Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Tálas Barna: Kína - a 21.század leendő hiperhatalma
Kína -a 21. század leendőhiperhatalma politikai és szellemi mozgalom, amely május 4-i mozgalom néven került be a történelem- könyvekbe. Ez egyben történelmi szakaszhatárt is jelentett Kína kulturális és ideológiai fejlődésében. A május 4-i mozgalom radikalizálódása Szun Jat-szent is cselekvésre ösztönözte. 1920 decemberében Kantonban kormányt alakított, ennek hatására az 1921 áprilisában Csungkingban rendkívüli ülést tartó kínai parlament Szun Jat-szent ismét a KK elnökévé választotta. Miután a déli kormány hatalmát - a különféle imperialista hatalmak által támogatott helyi hadurak fegyveres ellenállása miatt - Szunnak nem sikerült az ország többi részére kiterjesztenie, az elnök levélben fordult segítségért Szovjet-Oroszország és a Kommunista Internacionálé (Komintern) vezetőjéhez, Leninhez az általa még 1912- ben létesített Nemzeti Párt, a Kuomintang (KMT) forradalmi tömegpárttá szervezéséhez és egy forradalmi nemzeti hadsereg tisztikarának a kiképzéséhez. Szun Jat-szen politikai nézeteinek radikalizálódásában és modernizációs elképzeléseinek változásaiban negyedszázad keserű történelmi tapasztalatai tükröződnek. Szun a Kína megmentésére vonatkozó politikai nézeteit legkorábban és legtömörebben az úgynevezett három népi elv (san-min-chu-i, illetve san-min-zhu-yi) fejtette ki, amely három kínai szóösszetételből áll, amelyek mindegyikében elsőként a min írásjegy szerepel, amely egyértelműen népet jelent. Ezek a következők: min-cu (mintsu, illetve minzu), min-csu (minchu, illetve minzhu) és min-seng (minsheng).7 E három kifejezés a mai kínai szóhasználatban elsősorban a nemzet, a demokrácia és a nép megélhetése fogalmát jelöli, de nálunk ezek a nacionalizmus, a demokrácia és a népjólét fordításban terjedtek el. E fogalmakat ugyanis - még Szun életében és jóváhagyásával - a nationalism (nacionalizmus), people's power, people's sovereignty (néphatalom vagy népszuverenitás) és national welfare (nemzeti jólét) angol kifejezésekkel fordították át kínaiból. A későbbi évtizedek alatt e politikai és társadalomtudományi fogalmak tartalmilag annyira kibővültek és módosultak, hogy Szun Jat-szen - alig több mint egy évvel a halála előtt - szükségét érezte annak, hogy ezek mindegyikéről hat részből álló előadássorozatot tartson, amelyek közül a nép megélhetéséről szóló utolsó két előadását már nem sikerült megtartania.8 A három népi elv eredeti tartalmát tömören az alábbi tézisszerű mondatokkal lehet jellemezni: Nacionalizmus 1. A kínai népnek teljes szuverenitása lesz valamennyi terület felett a nemzet határain belül. 2. A nemzet valamennyi etnikai csoportja (a han népek, a mandzsuk, a mongolok, a tibetiek és a moszlimok öt legnagyobb csoportja) egyenlő a kínai nemzeten belül, mivel a nacionalizmus Kínában egyenlő „az állam doktrínájával". 3. Az imperialista hatalmak különleges pozíciói meg fognak szűnni Kínában. 2006. tavasz-nyár 25
