Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Gecse Géza: Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig
Geese Géza 7 Afganisztánban évente átlagosan 2000 szovjet katona esett el, ez viszonylag szerény szám. Mihail Heller-Alexandr Nyekrics: A Szovjetunió története. Osiris Kiadó - 2000, Budapest 1996. (a továbbiakban Heller-Nyekrics) 551. o. A nyolcvanezer fős megszálló haderő azonban csupán alig néhány nagyvárost és főutat tudott az ellenőrzése alatt tartani. Heller-Nyekrics 533. o. 8 Narocsnyickaja 377. o. 9 Mart Laar hatásosan ismerteti, hogy Reagan mellett Margaret Thatcher és Helmut Kohl a szaúd- arábiaiak segítségével hogyan mérsékelték a kőolaj világpiaci árát és így az egyik legfontosabb szovjet exportcikk árának leszorításával hogyan járultak hozzá a szovjetek további bevételcsökkenéséhez. Mart Laar: Vissza a jövőbe. Tíz év szabadság Közép-Európában. XX. Század Intézet, é. n. 81., 94. o. 10 1982. november elején halt meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP élén Jurij Andropov követte. Andropov 1984. február 9-én halt meg, Konsztantyin Csernyenko 1985 márciusában hunyt el. Heller-Nyekrics 543-545., 557. o. 11 Gorbacsov 1987-re eljutott az olyan korlátozott liberalizálásig, amelyet Buharin és Lenin szorgalmazott a húszas években. Lásd az 1987. november 7-i beszédét. Idéz belőle Fukuyama 490. o. 12 Gorbacsov ilyen értelemben tett felszólalásait az SZKP 1985 márciusa és júniusa közötti dokumentumaiban találhatjuk meg. A. Sz. Barszenkov: Reformi Gorbacsova i szugyba szojuznogo goszudarsztva 1985-1991. Izdatyelsztvo Moszkovszkogo unyiverszityeta, 2001. Moszkva 362. o. (a továbbiakban: Barszenkov) 63. o. 13 Barszenkov 9. o. 14 Isztorija Rossziji XX-nacsala XXI.v. Filologicseszkoje obsesesztvo „Szlovo" Izdatyelsztvo Ekszmo. Moszkva, 2004. (a továbbiakban: Isztorija) 386-387. o. 15 Barszenkov 103. o. 16 Barszenkov 118. o. 17 1989-ben már Gorbacsovot is szabadon lehetett bírálni a szovjet sajtóban. Fukuyama 55-56. o. 18 Heller-Nyekrics 565-566. o. 19 Font Mária-Krausz Tamás-Niederhauser Emil-Szvák Gyula: Oroszország története. Maecenas, 1997. 689. o. (a továbbiakban: Font-Krausz-Niederhauser-Szvák) 616-617. o. 20 Fukuyama 58. o. 21 Impulzust adva persze közben a baltiaknak is. 22 Heller-Nyekrics 572-574. o. 23 Mellesleg a II. Sándor cár idejéből származó jelszóról, illetve a reformátor cár tevékenységéről is tudni kell, hogy az is lényegében „védelmi modernizáció" volt. Pogogyin 1854-ben kelt levelében ezzel támasztja alá a glasznoszty szükségességét: „nyilvánosságra, reformra azért van szükség, hogy Oroszországnak jobb ágyúi legyenek." Idézi P. A. Zajoncskovszkij: Pravityelsztvennij apparat szamogyerzsavnoj Rosszijiv XlX.veke. Izdatyelszvo „Miszl", Moszkva 1978.179. o. 24 Az amerikai Hans Kohn pánszlávizmusról írt könyvében (Hans Kohn: Pan-slavism. Its History and Ideology. Second edition, revised. New York, Vintage Books, A Division of Random House, 1960.468. o. /a továbbiakban Kohn/) az első világháború utáni korszakot a nyugati szlávok győzelmeként, míg a második világháború utáni korszakot a keleti szlávok győzelmekén említi. Kohn 255-324. o. 25 Az orosz kortársakra a krími háború azért bírt sokkhatással, mert Oroszország technológiai elmaradottságát tudatosította bennük (G. G.). 26 Nyikolaj Jakovlevics Danyilevszkij Oroszorszország és Európa [Rosszija i JevropaJcímű könyvének címét kölcsönözte a több orosz szerzőtől válogató, művéből sok részletet tartalmazó magyarul megjelent kiadvány: Oroszország és Európa. Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Zrínyi Kiadó, 2004. Szerkesztette: Gazdag Ferenc és Ljubov Siselina (a továbbiakban: Gazdag-Siselina). Danyilevszkij könyvének legfontosabb részeit lásd. magyarul Gazdag-Siselina 71-144. o. 27 A lengyelek esetében igen ellentmondásos, hogy Danyilevszkij szláv szövetségében egyáltalán külön államként szerepelnek-e, vagy közvetlenül az Orosz Birodalomba fogják őket beolvasztani. 214 Külügyi Szemle
