Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Gecse Géza: Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig
Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig Érdekes részletekkel szolgál a ruszinkérdés tárgyalásában, és kesereg azon, hogy Jugoszlávia 1999-es bombázásakor Bulgária átengedte légterét a NATO-nak.148 A hagyományos pánszláv elképzelésekből Narocsnyickaja csupán a szerbek iránti rokonszenvet említi. Nincs szó a horvátok, szlovének, bosnyákok iránti szimpátiáról, amennyiben kifejezetten a Balkánra koncentrálunk. A történtek mélyebb összefüggéseinek feldolgozására nagyobb mélységű, filozófiai igénnyel készült művek is kísérletet tettek. Több politológiai és filozófiai könyv szerző- jeként Alekszandr Szergejevics Panarin A történelem revánsa: orosz stratégiai kezdeményezés a XXI. században című monográfiája az első ilyenek közé tartozik.149 Alekszandr Panarin Míg Alekszandr Dugin és Vlagyimir Zsirinovszkij főként Európára, illetve Indiára, Narocsnyickaja csupán a Balkánra, addig a filozófus Alekszandr Panarin150 elsősorban a Keletre, főleg Kínára, Japánra és Indiára koncentrál. Potenciális szövetségesként ugyanis ezekre az államokra számít. Ebben egyébként Vlagyimir Zsirinovszkijtól is különbözik, hisz kijelenti: „Az új kezdeményezést nem a gazdaságilag szegény Déltől, hanem a szellemileg gazdag Kelettől kell várni." Az egypólusúvá vált világban veszélyesnek ítéli meg a fogyasztói típusú migrációt, mert „a társadalom dinamikus elemei, különösen az elit tagjai levedlik nemzeti hovatartozásukat, és úgy viselkednek, mint a világban sikert hajhászva kóborló nomádok.. ."151 A Szovjetunió - Panarin szerint - katasztrófák következtében jött létre, és a Nyugattal való szembenállásában a Kelet előretolt hadállása lett, azonban továbbra is a nyugati elv, a „nihilista modernitás rabja" maradt. Miért nem alkalmas Kína az új normarendszer kezdeményezésére? A választ Oroszországról kialakított képe adja meg: ez az ország, ahol „együtt van jelen a morális, vallási, értékelvű kihívás és az annak gyakorlati súlyt adó anyagi erő". Ami a Közép-Európa jövőjével kapcsolatos fejtegetéseit illeti, érdemes szó szerint idézni: „Amíg létezett a Szovjetunió, mely a szuverenitások ellen a »proletár internacionalizmus« nevében követett el merényleteket, addig Közép- és Kelet-Európa országainak nacionalizmusa kommunistaellenes volt. A Szovjetunió széthullása után azonban azonnal liberalizmusellenessé és perspektíváját tekintve az atlantizmus ellenzőjévé vált." Huntingtonra is hivatkozik. Úgy látja, hogy Kelet-Európa az oroszok számára a szláv népekkel együtt elveszett, és Közép-Európát Németország fogja összekovácsolni.152 Panarin aligha gondolja megalapozatlanul, hogy „a globális hatalom totalitárius elfajzá- sa összehasonlíthatatlanul nagyobb kihívást jelent az emberiségnek, mint a korábban nemzeti és regionális szinten megjelenő totalitarizmus."153 2006. tavasz-nyár 211
