Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Gecse Géza: Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig
Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig Gecse Géza A z 1985-ben kezdődő másfél évtizedben, Oroszországban a külpolitika feltétel- rendszere drasztikusan megváltozott. Míg a nyolcvanas években a Szovjetunió még a világ második legnagyobb szuperhatalma volt, az 1985 és 1991 közötti Gorbacsov-időszak e szuperhatalmi lét felmorzsolódásának az időszaka.1 1992-től kezdődően, amikor Jelcin immár lényegében egyedül vezeti az országot, Oroszország a korábbi szovjet államnál lényegesen kisebb jelentőségű hatalommá válik, és Vlagyimir Putyin 2000-es hatalomra jutása ezt a folyamatot csupán mérsékelni képes.2 Oroszország XX. századi történelmében ekkora mértékű törést az első világháború, illetve az utána következő forradalom és a polgárháború idézett csak elő. A Mihail Gorbacsov nevéhez köthető glasznoszty, vagyis nyilvánosság, nyíltság politikája nem új keletű fogalom. Ez a XIX. századból származó szó3 nem kis mértékben járult hozzá 1985 után a szovjet ideológia monopolhelyzetének a felszámolásához. Később ennél is színesebbé válik a kép: az 1990-es évek elejére nemcsak az 1917 előtti, hanem a XX. század közepétől emigrációba kényszerített orosz gondolkodók külpolitikai elképzelései is sorra megjelenhettek, immár a szülőföldjükön. Azért szerencsés, ha „régiekének vagy „régi-újaknak" nevezzük őket, mert a gorbacsovi glasznosztyot megelőzően reakciósnak s ezért hivatalból üldözendőnek számítottak, így az orosz közvélemény számára hosz- szú idő után csupán ezekben az években, oroszországi újramegjelentetésük után váltak valóban hozzáférhetővé.4 A Gorbacsov-éra (1985-1991) A XX. század meghatározó ideológiái közül a kommunizmus és a liberalizmus közös abban, hogy mindkettő elfogadja a közös emberi természet létezését.5 Mindkét ideológia alapvetően materialista elvekből indul ki, a kommunizmus ezért akkor bukott meg, amikor állampolgárainak nemhogy a megígért „földi mennyországot" nem tudta biztosítani, hanem hiánygazdaságával a civilizált hétköznapokat sem.6 2006. tavasz-nyár 191
