Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Gergely Attila - Fazekas Gyula: Kína a globális hatalommá válás útján
Kína a globális hatalommá válás útján kát egyrészt a reláció növekvő súlya és jelentősége szerint, másrészt nemzeti érdekeinkkel és szövetségesi elkötelezettségeinkkel összhangban kell alakítanunk. A változások üteme szükségessé teszi, hogy Kína kérdése folyamatosan szerepeljen a külpolitikai kutatás napirendjén. Mindehhez szükséges a nagy múltú hazai Kína- és Kelet-Ázsia- kutatás és szakképzés szervezettségének javítása és eszközrendszerének bővítése. Összegzés Míg Kína jövőjét középtávon a gazdasági reformok sikere, addig hosszabb távon a politikai rendszer evolúciója határozhatja meg. Az ország stabilitása és fejlődése jelentős mértékben múlhat azon, hogy a vezetés milyen választ ad arra a dilemmára, amely szerint a gazdasági-társadalmi továbbhaladás megköveteli a politikai reformokat, de azok társadalmi-politikai alapjai csak részlegesen jöttek létre. A politikai legitimáció alapvető összetevőjévé vált gyors gazdasági növekedés fenntarthatóságát ezen túlmenően gazdasági természetű és erőforráskorlátok, valamint nemzetközi politikai és hatalmi tényezők is behatárolhatják: a feltételeknek a jelenlegi növekedési dinamikát lehetővé tevő együttese folyamatosan változik. Ezek és a korábban említett körülmények a hatalmas ország fejlődésében rejlő lehetőségekkel egyidejűleg az átalakulási folyamat ellentmondásaira és kockázataira is rávilágítanak. Magyarországnak, a magyar külpolitikának Kína felemelkedésében, globális hatalommá válásában elsősorban esélyt és nem veszélyt kell látnia. E megközelítés a méretkülönbségek ellenére biztosíthatja, hogy nemzeti érdekeinket előtérbe helyezve az ország javára fordíthassuk az új nemzetközi világrendet és a globális gazdasági erőviszonyokat formáló kínai modernizációs folyamatot. (Az elemzés a Külügyminisztérium Külpolitikai Tervező és Elemző Főosztályának, valamint a Teleki László Intézet Külpolitikai Kutatások Központjának együttműködésében készült.) 2006. tavasz-nyár 15
