Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel európai országoknak a bővülést megelőző és különösképpen az azt követő időszakban mutatott gyors növekedési ütemeit. Sok japán vállalat fektetett be már Kelet-Közép- Európában, és továbbiak készek befektetni ott.. ,"12 Néhány vélemény a kilátásokról Hivaki Kenszei, a Tokiói Nemzetközi Egyetem nemzetközi gazdaságtan tanszékének professzora kérdésemre, hogy hogyan értékeli az EU legutóbbi kibővülését és annak hatását a Japán-EU kapcsolatokra a Jaques Delors-ral 2004. május elsejét megelőzően folytatott beszélgetésére utalt. Akkor ugyanis Hivaki kérdezte meg Delors-tól, miért a sietség az EU részéről, amikor - szerinte - „az EU kibővítése előtt inkább annak elmélyítését kellett volna megvalósítani''. Továbbá azt is elmondta, hogy „az EU-nak a tíz ország mindegyikének kulturális sajátosságait megfelelőképpen tiszteletben kell tartania." Végül hangsúlyozta, hogy „minden, a nemzetközi politikával kapcsolatos japán nézőpont előítéletes, mivel azt az Egyesült Államok nézőpontja szabja meg".13 Kodama Maszami, a Kurume Egyetem politikai gazdaságtan és jogi tanszékének professzora egy szöuli konferencián tartott előadásában az EU és Észak-Korea (!) kapcsolatait kommentálva még egy olyan hipotézissel is előállt, amely szerint az EU a későbbiekben akár a világ eurázsiai formációjává válhat: „Félretéve a rövidebb távú elemzéseket, hadd jelentsem ki, hogy az EU hosszabb távon jóval erőteljesebb szerepet is játszhatna. Ha a helyzetet szélesebb perspektívában nézzük, egy egész más világ képe tárulhat fel előttünk. Ennek oka igen egyszerű: az EU jelentősége a nemzetközi politikában nyilvánvalóan nőni fog. Ugyanezt mondhatjuk el a KNDK-ról és a Koreai Köztársaságról is. Az Európában zajló integrációs folyamat döntő jelentőségű, és ez a trend visszafordíthatatlannak látszik, az egymást követő bővülések eredményeként évről évre erősödik. Az EU a világ eurázsiai formációjává kezd fejlődni, és még az Oroszországra gyakorolt hatása is érződik. Előbb vagy utóbb - Oroszországot figyelmen kívül hagyva - tagországainak száma el fogja érni a harmincat. Az EU-diplomácia egységes hangja a közös kül- és biztonságpolitika nevében megerősödhetne még akkor is, ha ehhez a szolidaritás és az egység követelményeinek egyidejű betartására lenne szükség... Máskülönben a bővülések következtében az EU el fogja veszíteni centripetális erejét. Mára már ténykérdés, hogy az uniós országok kormányai 2004-ben hozzájárultak ahhoz, hogy egy szerződés aláírásával létrehozzanak egy európai alkotmányt, amely még egy közös EU-külügyminiszteri posztról is döntött."14 Kuszaka Kimindo, a Tokió Alapítvány elnöke viszont pesszimista forgatókönyvet fogalmazott meg az európai integráció jövőjéről az eurózónához csatlakozni kívánó tagországok pénzügyi szilárdsága tekintetében: „Minthogy kényelmesebb, ha egységes előírások vannak érvényben, az Európai Uniónak és az eurónak van bizonyos létjogo2006. tavasz-nyár 121
