Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Gergely Attila - Fazekas Gyula: Kína a globális hatalommá válás útján
Kína a globális hatalommá válás útján Ennek súlypontjai a vámegyezményről, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról, valamint a tudományos és műszaki fejlesztési együttműködésről szóló megállapodások. Ugyanebben az évben Peking és Brüsszel a Kínából az unióba érkező turisták beutazását megkönnyítő vízummegállapodást írt alá. 2004-ben Kína (az Egyesült Államokat és Japánt megelőzve) az EU legnagyobb külkereskedelmi partnere lett. 2005- ben kölcsönös erőfeszítéssel sikerült rendezni a felek között kirobbant textilkereskedelmi konfliktust. Ugyanakkor az unió Kínával szembeni kereskedelmi deficitje 2004-ben meghaladta a hatvanmilliárd dollárt, és Peking 2010-ig a jelenlegi, mintegy százmilliárd eurót kitevő évenkénti külkereskedelmi forgalom megkétszerezését tervezi. Az unió több kérdéskörben szélesedő politikai párbeszédet és intézményépítési együttműködést folytat Kínával. Ilyen céllal 2002 és 2004 között az uniónak negyven programja futott az országban, mintegy 260 millió euró támogatással. Jelenleg Brüsszel párbeszédet folytat Pekinggel az emberi jogok kérdésében. A kínai emberi jogi helyzet javítását szolgálja egy az unió által indított program igazságügyi szakemberek képzésére és továbbképzésére, ennek révén a jogállami intézmények fejlődésének támogatására. Ezeken kívül Kína az unió és Kelet-Ázsia között kibontakozó interregionális együttműködés öt projektjében vesz részt, egyebek között az Erasmus és a 2002 óta működő Asia-Link felsőoktatási programban. Kína több projekttel közreműködik az unió 6. kutatási keretprogramjában, és kétszázmillió euróval vesz részt a Galileo műholdas helymeghatározási rendszer kifejlesztését célzó európai munkálatokban. Az EU-Kína kapcsolatok fejlesztésének perspektíváit kedvezően befolyásolja, hogy mentesek több olyan érdekellentéttől, amelyek az amerikai-kínai kapcsolatokat tipikusan megterhelik. Brüsszel 2003. évi Kína-stratégiájának megfogalmazásában: „Az Európai Unió mint globális szereplő osztja Kína törekvését a hatékony multilateralizmusra épülő kiegyensúlyozottabb nemzetközi rend létrehozására, és szeretné előmozdítani Kínának mint felelős hatalomnak az elköteleződését a globális problémák kezelésében." A párbeszédhez és együttműködéshez szükséges közös háttér biztosításához hozzájárul, hogy Pekingnek a politikai és katonai értelemben kialakítandó többpólusú világ stratégiai célkitűzése. Ehhez Kína partnert lát az Európai Unióban. Az unió állásfoglalásaiból ugyanakkor kitűnik, hogy az európai érdekek képviselete hatékony összehangolást igényel egyrészt a gazdasági, politikai, biztonságpolitikai érdekek, másrészt az unió értékrendje és ezek integrációs, illetve nemzetállami képviselete között. A közelmúlt transzatlanti vitái azt mutatják, hogy az EU és az USA között következetesebb egyeztetést igényelnek az olyan kérdések, mint a Kínával folytatott kereskedelem, a Pekinggel szemben 1989 után bevezetett európai fegyverembargó feloldásának problémája vagy a kínai pártállam emberi jogi, illetve kisebbségpolitikai teljesítményének értékelése. Az unió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd egyik kiemelt célja, hogy a jövőben megelőzhetők legyenek a Kína-politikát érintő megosztó viták, illetve hogy az esetleges vitákat a transzatlanti partnerek megosztására ne lehessen felhasználni. 2006. tavasz-nyár 11
