Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Gergely Attila: A "japán párhuzam" - amerikai nemzetépítés Japántól Irakig
A „japán párhuzam" - amerikai nemzetépítés Japántól Irakig 49 Montgomery, John D., Dennis A. Rondinelli eds. (2004): Beyond Reconstruction in Afghanistan, Lessons from Development Experience. Palgrave Macmillan, 4. o. 50 National Security Strategy of the United States of America, 2002. szeptember, Internet: www. whitehouse.gov/nsc/nss.html. Hivatkozik rá: Minh Nguyen: The Question of Failed States, Australia and the Notion of State Failure, View on Asia Briefing Series, Uniya Jesuit Social Justice Centre, 2005. március, 2.o. Internet: www.uniya.org/research ; legutóbbi letöltés: 2005. november 11. 51 Ugyanarról a Henry L. Stimsonról (akkor hadügyminiszterről) van szó, aki később Truman elnöknek az atombomba bevetése kérdésében tanácsadója lett. 52 Sóvá császár (Hirohito) életében mindössze néhány alkalommal avatkozott be közvetlenül a politikai események menetébe. 1936 februárjában egy fegyveres puccskísérlettel hatalomátvételre törő katonai csoporttal szemben a katonai függelem megengedhetetlennek tartott megsértése miatt lépett fel. (Egy másik, egyben utolsó, személyes beavatkozására a 1945. augusztus 14-én a Szövetséges Hatalmak feltétel nélküli fegyverletételre vonatkozó követelésének államtanácsi elfogadása érdekében került sor.) A korabeli viszonyok ellentmondásosságát jelzi, hogy a császár egy olyan szélsőséges katonai csoporttal kényszerült szembeszállni, amely akciója igazolására „az igazi császári hatalom restaurálásának" (az 1860-as évek „Meidzsi-restaurációjára" utalva, a „Sóva-restau- rációnak") jelszavát hangoztatta. 53 Bizonyára nem véletlen, hogy az amerikai külpolitikáról az utóbbi fél évtizedben írt egyik legbefolyásosabb és magyarul is kiadott munkában a szerző nem használja a „nemzetépítés" kifejezést, következetesen kitart a „humanitárius intervenció" fogalma mellett. (Henry Kissinger: Does America Need a Foreign Policy? Toward a Diplomacy for the 21st Century, Simon & Schuster, 2001., magyarul: Korszakváltás az amerikai külpolitikában? Panem Kiadó, 2002.) 54 Ezt a két világháború közötti baloldali japán társadalomkritika a kor szóhasználatával „a japán kapitalizmus újratermelésre való képtelensége" tételében foglalta össze. 55 Francis Fukuyama egyik írásában Michael Ignatieffet idézi, aki „emlékezetesen fogalmazott: miközben a nemzetközi közösség állandóan kapacitásépítésről beszél, a valóság gyakran a kapacitások kiszivattyúzása, amikor jól ellátott nemzetközi ügynökségek, vállalkozók és NGO-k érkeznek mobil telefonokkal, laptopokkal és első világbeli fizetésekkel" káoszba és nyomorba süllyedt „bukott államokba". (F. Fukuyama: Nation-Building 101, The Atlantic Monthly, 2004. január-február. http://www.theatlantic.com/doc/200401/fukuyama , legutóbbi letöltés: 2006. január 17.) Fukuyama egy interjújában elmondja: amerikai újságíró barátja (a The New York Timestól) találkozott Afganisztánban olyan amerikai „nemzetépítővel", akinek a gépkocsivezetője tízszer akkora fizetést kapott, mint az afgán kormány egy minisztere. (Legitimacy and Power, An Interview with Francis Fukuyama, New Europe Review, Vol. 1. N°3.2004.) 56 Phillips, David L. (2005): Losing Iraq: Inside the Postwar Reconstruction Fiasco, Council on Foreign Relations, 2005. május. Internet: http://www.cfr.org/publication/8903/Iessons_in_nationbuilding . html; legutóbbi letöltés: 2005. február 11. 2006. tavasz-nyár 109
