Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kollai István: Kötöttségek és lehetőségek a szlovák Európa-politikában, 1993-2004
Kollai István lomban. Legjobb példája ennek az a Pozsonyt bemutató könyvsorozat, mely a Pozsonyt egynemze- tiségű szlovák fővárossá változtató éveket „a rombolás éveinek" nevezi. (Mikulás GaOo-Stefan Holcík-Otto Zinser: Bratislava pred sto rokmi a dnes. Pozsony-Bratislava 2003.) 80 Annyiban nevezhető töredezett tendenciának, hogy ez a fajta „integratív történelemszemlélet" a szlovák közéleten belül nem jelenik meg egységesen, nem tematizálja a közbeszédet, és nem állapíthatók meg a határai egyértelműen. Például önellentmondásai révén nem feltétlenül vezet a mai magyarság pozitívabb megítéléséhez. Intő jel, hogy a fiatalabb szlovák generációk között az etnikai intolerancia ugyanolyan szinten van jelen, mint az idősebbek esetében. (Miközben a vidékies, autoriter, izolacionista és Nyugat-ellenes gondolati attitűdök egyértelműen gyengülnek.) The 1998 parliamentary elections and demmocratic rebirth in Slovakia. Martin Bútora, Grigorij MeseGnikov (szerk.) IVO, Pozsony-Bratislava 1999. 81 Minimálisan elvárható ilyen téren, hogy a magyar kormánypolitika legalább ne adjon alapot (legtöbbször csak verbális) tetteivel a magyarokkal szembeni komplexusoknak. Érdemes Pavol Hru- sovsky és Rudolf Chmel nyilatkozatait figyelembe venni, akik hiteles vitapartnernek tűnnek ebben. („A magyarok különös érzéketlenséggel nem méltányolják a szomszédos országok történelmi félelmeit", még ha azok alaptalanok is - mondta Chmel a státustörvénnyel kapcsolatos magyar politikai magatartás alapján vagy Hrusovsky a 2005-ös Gyurcsány-kijelentés kapcsán: „Az autonómia kérdését beárnyékolják a múlt sérelmei. Fel kellene oldani végre a történelmi bizalmatlanságot és feszültséget, ám az ilyen kijelentések ezt nem segítik elő.") 82 E szemléletváltásnak valójában komoly hagyományai vannak szlovák részről: a XIX. században, a kiegyezésig erősen jelen volt a magyar-szlovák együttélésre mint történeti narratívára épülő szlovák identitás (lásd 10. lábjegyzet). Végül a dualizmus kori erőszakos nemzetiségi politika sodorta defenzív és elutasító gondolkodásmódba a szlovák nemzeti mozgalmakat. 83 A tanulmány a Nemzetközi kapcsolatok PhD-program, 2005 keretében készült. 84 http: // www.vescc.com/constitution/slovakia-constitution-eng.html . 85 Ennek a logikának a mentén merült fel a második világháború után a külügyminiszterek 1946. áprilisi londoni konferenciáján a csehszlovák fél részéről az az igény, hogy Magyarország a címeréből vegye ki a Szlovákiára emlékeztető kettős keresztet és a hármas halmot. 86 Zajonc, Juraj: Mesto a spolocensko-historické procesy (Esettanulmány Nyitráról) Slovensky Národo- pis 2002. 3. sz. 87 Findor, Andrej: (De)constructing Slovak National Mythology. Sociológia, 2002. 3. sz. 201. o. Résumé Constraints and opportunities in the Slovak Eiirope-policy, 1993-2004 The author interprets Europe-policy very broadly: it is not only a foreign political strategy, but it is also an approach to Europe as a distinct cultural-political identity. The goal is not the chronological discussion of the Slovak political events, but it is to analyze their socio-cultural background. It became clear after identifying the elements of former Prime Minister Vladimir Meciar's nationalist-populist political thinking - anti-Hungarian, pro-Russian, ideas of neutrality, the survival of rural identity, etc. - that the deficits of politival thinking can 178 Külügyi Szemle
