Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - KÖNYV ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Szilágyi Imre: Miro Hacek-Drago Zajc (szerk.): Szlovénia az EU-ban: képességek és lehetőségek
Miro Hacek-Drago Zajc (szerk.): Szlovénia az EU-ban: képességek és lehetőségek (Slovenija v EU: zmoznosti in priloznosti. Fakulteta za druzbene vede. Ljubljana, 2005. 505 o.) A szerkesztők szerint Szlovénia EU-taggá válásával fejeződött be az átmenet folyamata, amelynek kezdeti szakaszára a többpártrendszer kialakulása és a modern politikai és igazgatási intézmények kialakulása, második periódusára az EU előírásaihoz való alkalmazkodás és a jogharmonizáció volt a jellemző. Az öt nagyobb egységre osztott, a bevezető tanulmányokkal együtt harminc (egy 2004 májusában megtartott konferenciára készült) írást tartalmazó kötetet a Ljubljanai Egyetem Társadalomtudomány Kara adta ki, ahol egyebek között politológiát, szociológiát, védelmi tanulmányokat oktatnak. így természetes, hogy számos pozitívan értékelendő tanulmány mellett tartalmazza azokat a sajátosságokat is, amelyeket jellemzőnek tartok a kar kiadványaira, és amelyek erős fenntartásokat keltenek bennem. Nevezetesen hogy Szlovéniában számos olyan kötet, amelynek címében hangsúlyosan szerepel Szlovénia, arányaiban túl sok olyan tanulmányt tartalmaz, amely egyáltalán nem vagy csak alig foglalkozik Szlovéniával. A jelen kötet esetében ilyen a három tanulmányt tartalmazó ötödik egység, amelyik az Európai Unió védelem- és biztonságpolitikája címet viseli. Az itt szereplő három tanulmány olvasója sok érdekeset megtudhat a címben szereplő témáról, de csak az egyik (tízoldalas) tanulmány szerzője tartotta szükségesnek, hogy kitérjen arra, miképpen vesznek részt a szlovénok az EU katonai műveleteiben. Ezt is mindössze fél oldalban írta meg, s a részletek felől érdeklődő olvasót egy elegáns mozdulattal a szlovén rendőrség megfelelő honlapjára irányította. Határozottan állíthatom pedig, hogy ebben a témakörben bőven van olyan szlovén érdekesség, amely érdeklődésre tarthatna számot. Ide tartozik például, hogy a NATO-csatlakozásról folyó viták egyik központi témája volt, hogy a csatlakozást ellenzők szerint a NATO helyett inkább a közös európai védelmi és biztonsági rendszert kellene kihasználni. Mivel a sajtóban számos alkalommal voltak olvashatók az ezen elképzelés melletti és elleni érvek, nem okozhatott volna különösebb erőfeszítést e kérdéskör elméleti és gyakorlati részének összegzése, ez azonban elmaradt. Nem jár sokkal jobban az olvasó, ha a demokráciára való nevelés című részt üti fel. Ebben többször előfordul ugyan néhány Szlovéniára utaló mondat, ahelyett azonban, hogy arról olvashatnánk, miképpen zajlik Szlovéniában az európai demokratikus hagyományokra és a jelenleg tapasztalható demokratikus deficitre való felkészítés, illetve hogy mindennek milyen elméleti összefüggései vannak, két nem túl színvonalas bekezdéstől, illetve másik kettő, a melegek és a romák problémájára utaló résztől eltekintve 2005. ősz-tél 267
