Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - AFRIKA - Hegedűs Kata: Tizenhárom év anarchia: Szomália a hidegháború után
Hegedűs Kata máliában az IMF elvárásai miatt a nyolcvanas évektől teljesen szabadon lehetett vállalkozásokba kezdeni, megfelelő feltételeket teremtettek az enyhén kábító hatású qatlevél termesztésének felvirágzásához, melynek használata a szomáli lakosság körében igen elterjedt. A qatcserje leveleiben található hatóanyag a leveleket elrágcsálva jut a szervezetbe. A qatlevelet termesztő gazdaságok igen nagy nyereségre tudtak szert tenni, egész városok alakultak ki ezek körzetében. A kormányzat tehát ismét dilemma elé került, mivel célja eredetileg olyan vállalkozások támogatása volt, az IMF elvárásainak megfelelően, melyek az alultápláltság, a betegségek elterjedése ellen tudnak tenni valamit, és növelik az exportot. A qatcserje termesztését végül 1983-ban betiltották. Az állami beavatkozás csökkenésének más, előre nem látott negatív következményei is lettek, ezek között említhetjük az ingatlanspekuláció általánossá válását Moga- dishuban, ahol az ingatlanpiacon sok magánbefektető is megjelent. Az árak meredek emelkedése növelte a magánvagyont, de nem volt hatása a termelésre.22 A szomáli esetben láthatjuk, hogy a magánbefektetők olyan vállalatokba invesztálták pénzüket, melyekből a közösség számára semmilyen haszon nem származott. Az IMF-megközelítésnek a gazdasági liberalizálás negatív hatásai mellett egy másik gyengéje is megmutatkozott Szomáliában. Az IMF Szomália gazdaságát statikus szempontból vizsgálta, tehát azon ágazatok fejlesztését támogatta, melyekben Szomáliának komparatív előnye volt. Ez azonban Szomáliát olyan irányba vezette, hogy továbbra is a nyersanyagoknak és ültetvényi terményeknek a fejlett országokba irányuló exportjára koncentráljon, amellyel továbbra is fenntartotta kiszolgáltatottságát a világpiac felé. Siad Barre nem tehette meg ugyanakkor, hogy ellentmondjon az IMF-nek, hiszen a segélyek által lehetővé tett jólét tartotta fenn népszerűségét és védte meg az ellenzék támadásaitól. Az IMF által adott iránymutatások betartásával az ország, bár több évig fenn tudta tartani a jólétet, nem volt képes olyan irányba továbbfejleszteni gazdaságát, hogy önállóan is meg tudjon állni a lábán. Politikai változás az ogadeni háború után Szomália vereség 1978-ban nemcsak gazdasági következményekkel járt. Az Ogadenből kivonuló katonákat körülbelül 500 ezer fős menekültáradat követte, mely főképp az addig Etiópiában élő szomáli népességből állt.23 A vereség meggyengítette Barre hatalmát, akinek szembesülnie kellett azzal is, hogy az északi klánok a volt brit protektorátus területén fegyveres konfliktust szítottak azzal a céllal, hogy függetlenné válhassanak Szomáliától. Az ogadeni háborút követően egymás után alakultak az ellenzéki mozgalmak, melyek fegyvert ragadva általános polgárháborút robbantottak ki Szomáliában. 1979-ben alakult meg a Somali Salvation Democratis Front (SSDF), melyet a politikai vezetéssel elégedet48 Külügyi Szemle
