Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ENERGIAPOLITIKA - Szemerkényi Réka: Piac vagy politika. Európai energiabiztonsági koncepciók
Piac vagy politika: európai energiabiztonsági koncepciók Szemerkényi Réka A hidegháború utáni energiabiztonsági koncepciók változásának két meghatározó tényezője, Kuvait Irak általi lerohanása 1990-ben, illetve a KGST-Varsói Szerződés-Szovjetunió széthullása volt. E két eseménysor jelzi azt a korszakhatárt, amely a szénhidrogénipar területén az energia-biztonságpolitikai gondolkodásmódban megjelent, de legalábbis a hidegháború végével jelentősen nagyobb teret nyert. Összetett folyamatokról van szó, amelyeket egyszerre határoznak meg a gazdaság, a politika és a biztonságpolitika szempontjai, ezért különösen fontos az egyes folyamatokat egyenként elemezni.1 Bár a szakirodalom hol az egyik, hol a másik tényező (Kuvait megtámadása, illetye a Szovjetunió szétesése) elemzésével kezdi taglalni a hidegháború utáni energiapolitika alakulását, elsőként mégis a KGST és a VSZ felszámolását követő szovjet összeomlásnak az energiabiztonságra gyakorolt hatásait célszerű elemezni. Mind a történetiség, mind a koncepcionális kérdések szempontjából ez a racionális megközelítés, mert egyrészt, e folyamatok kronológiailag is megelőzték az öbölháború kitörését, másrészt a fordított sorrendben való megközelítés téves analitikai eredményekre vezetne. A két eseménysor ugyanis összefügg: Kuvait Irak általi lerohanása 1990 nyárutójára való időzítésének elemzésében nem kontraintuitív feltételezés az, hogy az agresszor stratégiai előnyt kívánt kovácsolni abból a tényből, hogy a nemzetközi élet gyakorlatilag minden jelentős szereplőjének figyelmét elsősorban a hidegháború váratlan vége kötötte le. A hidegháború utáni energiabiztonsági koncepcióváltás első meghatározó tényezője a Szovjetunió széthullása: az energiaellátás biztonságának kérdése Közép-Európa KGST-országaiban az energiaimport-függés miatt már 1989 elején, a szovjet kapcsolatrendszer megrendülésének első jeleinél fölmerült. A Varsói Szerződés és a KGST szétesése egyben az energiaellátás megakadását, rosszabb esetben elakadását, is előre vetítette. Az energiabiztonság esetleges összeomlása pedig a hidegháború lezárásának fegyveres konfliktus nélküli, de rendkívül súlyos következményekkel járó rémképét vetítette előre. Ezek a kérdések már a Szovjetunió széthullását megelőző hónapokban is az energiabiztonsági stratégia átgondolását követelték meg Közép-Európa országai176 Külügyi Szemle
