Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Dobos Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban
Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az EU-ban The Social Construction of Nationalism: Sweden as an Example. Lund Political Studies, N0IO6. Lund University Press, Lund, 13, 42, 48. 0.; Gustafsson, Harald (2002) The Eighth Argument: Identity, Ethnicity and Political Culture in Sixteenth-Century Scandinavia, Scandinavian journal of History, No27,108. o.; Strath, Bo (2002a) The Swedish Demarcation from Europe, in The Meaning of Europe: Variety and Contention within and among Nations. Berg, Oxford, 125-127. o. 60 A kollektív finn identitás formálásában is fontos szerepe volt az eredetmítosznak, a finnek héber eredetének „kitalált tradícióját" Juslenius püspök könyvei alapozták meg a XVIII. század elején. Männinen, Juha (2002) Kansakunnan aatteen synty Ruotsissa ja Suomessa, Tieteessü tapahtuu, Nol, 6-13. o.; Ihalainen, Pasi (2003) The Concepts of Fatherland and Nation in Swedish State Sermons from the Late Age of Absolutism to the Accession of Gustavus III, Scandinavian journal of History, 28 (1), 55-56. 0. 61 af Malmborg, Mikael (2002) Neutrality and State-Building in Sweden. Palgrave, New York, 189-203. 0. 62 af Malmborg, Mikael (2004) Europe's wars and the Swedicisation of peace, in The Swedish Success Story..., 145-146. o. 63 Elgström, Ole (2000) Do Images Matter? The Making of Swedish Neutrality: 1834 and 1854, Cooperation and Conflict, 35 (3), 254. o. 64 Strath 2002a, 135-138. 0.; uő (2002b) The Swedish Image of Europe as the Other, in Europe and the . Other and Europe as the Other..., 366. o.; Trägärdh 2002,154-157. 0. 65 Misgeld, Klaus (1990) Den svenska socialdemokratin och Europa frän slutet av 1920-talet till borján av 1970-talet, in Socialdemokratin och svensk utrikespolitik: frän Branting till Palme. Utrikespolitiska Institutet, Stockholm; Sträth, Bo (1992) Folkhemmet mot Europa: Ett historiskt perspektiv pä 90-talet. Tiden, Stockholm, 208. 0. 66 Ekström, Törd et al. (1962) Vi och Västeuropa: Uppfordran till eftertanke och debatt. Raben-Sjögren, Stockholm, 33. 0. Ford. D. E. 67 Kokk, Enn (1962) Världen, vi och Västeuropa, in Förändringens vind. Raben-Sjögren, Stockholm, 135. o. Vő. Tragárdh 2002,156. 0. Ford. D. E. 68 Thorsson, Inga (1962) Sverige, svensk socialdemokrati om omvärlden, Tiden, 54 (5), 262-267. o. Vö. Aylott 1999, 63. o. 69 Miles, Lee (1997) Sweden and European Integration. Ashgate, Aldershot, 179. 0.; Westberg, Jacob (2003) Den nationella drömträdgärden: Den stora berättelsen om den egna national i svensk och brittisk Europadebatt. Stockholms Universitet, Statsvetenskapliga Institutionen, Stockholm. 70 Bildt, Carl (1991) Sverige: frän en motvillig till en engagerad europé, Anförande av statsminister Carl Bildt pä EG kommissionens representation i Bonn (91—11—13), Utrikesfragor, 92. 0. Ford. D. E. 71 Ruotsalaisia emme enää ole, venäläisiksi emme halua tulla, olkaamme siis suomalaisia. Arwids- son gondolatát nem csupán a XIX. századi liberális-fennomán vitában idézték gyakran. Az euro- szkeptikusok az eredeti szövegen változtatva a következő szlogent találták ki: „Már nem vagyunk svédek, nem lettünk oroszok sem, nem akarunk Euro-Halonenné [utalás Tarja Halonen elnökre) sem válni, legyünk hát finnek. (Ruotsalaisia emme enää ole, venäläisiksi emme tűiket, Euro-haloslaisiksi emme halua tulla, olkaamme siis suomalaisia.) 72 Meinander, Henrik (2002) On the Brink or In-between? The Conception of Europe in Finnish Identity, in Mikael af Malmborg-Bo Stráth (eds.) The Meaning of Europe: Variety and Contention within and among Nations. Berg, New York, 149-168. 0. 73 A liberális felfogás szerint Európa lényegében a nyugati civilizációval szinonim fogalom, ebből következően Finnországnak törekednie kell a nyugati integrálódás akadályainak a lebontására. A liberálisok a finn ipar és kultúra nyugati integrálódása nyomán is hangsúlyozták az oroszokétól eltérő finn nemzeti sajátosságokat és a nagyhercegség jogait. 74 A fennománok egy része elismerte a hazai iparfejlődés szükségességét, ám azt a külföldi befektetésekhez és magántulajdonhoz hasonlóan szigorúan állami ellenőrzés alatt kívánta tartani. Más részük viszont a szocializmus trójai falovának tekintette az iparosodást, ami bomlasztólag hathat a szülőföld iránti érzésekre. Abban egységesek voltak a fennománok, hogy féltették a „finn" Finnország álmát az új nyelvek és kultúrák beáramlásától. 2005. ősz-tél 83
