Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Dobos Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban
Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az EU-ban Az ÉD hatására enyhült a feszült baltikumi helyzet, és javult a Finnországgal (így az EU-val) szomszédos területek ökológiai helyzete. Miként Erkki Tuomioja finn külügyminiszter fogalmazott, ezek a programok az EU és Oroszország számára egyaránt létfontosságúak, „a légszennyezés és a nukleáris hulladék sugárzása nem áll meg a közvetlenül szomszédos területeken."122 Az ED megközelítését a széles értelemben vett, „puha" (soft) biztonsági kérdésekre való összpontosítás és a multilaterális együttműködés jellemzi.123 Henrikki Heikka, a finn Külpolitikai Intézet kutatója szerint az Orosz Birodalom árnyékában töltött kétszáz év meggyőzte a finneket arról, hogy nem érdemes egyedül maradni Oroszország holdudvarában. Az EU magjába törekvés mellett ez sarkallta a finn kormányt arra, hogy a finn-orosz viszony ápolása a kétoldalú keretek helyett az EU eszközrendszerén, így az ED-n keresztül történjen.124 Az ED a politikailag kevéssé érzékeny területeken adott keretet az EU-orosz együttműködésnek. A „kemény" (hard) biztonságpolitikai és az emberi jogi kérdések, valamint a demokrácia előmozdításának a napirendről való kizárása Oroszország számára is elfogadhatóvá tette az ED-t. Az „európai értékek" közvetítése rejtett módon, az orosz civil társadalom ED-be való bevonásán, az oktatás támogatásán és az általános jólét és stabilitás növelésén keresztül történt.125 A Lappeenrantai Műszaki Egyetemhez tartozó Északi Dimenzió Kutatóintézet (NORDI) volt a helyszíne a 2005. október 10-11-én az ÉD jövőjéről rendezett nemzetközi konferenciának.126 A 250 résztvevő között a tudományos, a gazdasági és a társadalmi élet szereplői egyaránt képviseltették magukat, a szónokok közt volt például az Északi Befektetési Bank igazgatója (Johnny Akerholm) és a Nokia nemzetközi kereskedelmi igazgatója (Stefan Widomski). Michael Leigh, az Európai Bizottság Kiilkapcsolatok Fő- igazgatóságának szomszédságpolitikáért felelős főigazgató-helyettese a bizottság nevében az ÉD teljes mértékű támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Az Oroszországot képviselő külügyi osztályvezető (Victor Tatarintsev) köszönet mondott a finneknek és a svédeknek, amiért a tervezési folyamat során az orosz nézőpontot is figyelembe vették. A finn és a svéd külügyminiszter (Erkki Tuomioja és Laila Freivalds) egyetértett abban, hogy az eredményesnek bizonyuló észak-európai együttműködésnek 2006 után is folytatódnia kell. Az ÉD jelenlegi akcióterve 2006-ig van érvényben és a tervek szerint 2006 őszén születik döntés az új akciótervről. Az ÉD új kereteinek a kialakítása várhatóan a 2006-os finn EU-elnökség meghatározó témája lesz.127 Tuomioja egy „útitervet" is felvázolt az ÉD jövője kapcsán, melynek fő elemei a következők. 1. Az ÉD a két főszereplő, az EU és Oroszország közös politikájává kell váljon, melynek céljairól közösen kell megegyezni. 2. A balti államok 2004 óta az unió tagjai, így az ÉD fokozottan az EU-orosz regionális együttműködés átfogó keretévé válhat.128 3. Továbbra is biztosítani kell az anyagi és politikai támogatást az ÉD működéséhez, a környezetvédelem mellett pedig fokozni kell az együttműködést a szállítás, a logisztika valamint az oktatás és a kultúra terén. 4. Kanada és az Egyesült Államok megfigyelői státusán keresztül továbbra is kívánatos a transzatlanti kapcsolat, különösen az északi-sarkkört érintő ügyek2005. ősz-tél 59
