Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Vincze Zsuzsa: Norvégia : Humanitárius nagyhatalom? Stratégiák, képességek és elkötelezettség között
Norvégia: Humanitárius nagyhatalom? Stratégiák, képességek és elkötelezettség között Norvégiában tehát különböző földrajzi, demográfiai, vallási, történelmi, szociális és politikai tényezők formálják a nemzeti identitást oly módon, hogy a társadalomban a belső vagy lokális szolidaritás, demokratikusság és egalitarizmus kiterjesztéseként egy bizonyos globális felelősségérzet alakul ki. Ez vezet el ahhoz, hogy a második fejezetben leírtaknak megfelelően mind a társadalom, mind pedig a politikai elit pozitív és követendő külpolitikai célnak tartja a humanitárius szerepvállalást, amely az intézményrendszer, valamint a politikai kultúra egyes sajátosságainak köszönhetően hatékonyan tud megvalósulni. A norvég emberi jogi szerepvállalás jellege, valamint az ország egyéb jellemzői révén a nemzetközi közösség nagymértékben hiteles és önzetlen cselekvésként fogja fel Norvégia humanitárius tevékenységét, ami megerősítőleg hat az e felett érzett nemzeti büszkeségre és azon keresztül a norvég nemzeti identitásra. Az első fejezetben leírt marginalizálódási folyamat, az elfeledéstől való félelem, valamint az a tény, hogy Norvégia egy fiatal és kis nemzet, ugyancsak fontossá teszik a nemzeti identitás szempontjából a nemzetközi porondon való jelenlétet és a pozitív szerepvállalást. Norvégia emberi jogi aktivitásának így kettős szerepe van: makroszinten hozzájárul ahhoz, hogy - az elemzett kis pártokhoz hasonlóan - függetlenedése után az ország kialakítsa és megtartsa önálló arculatát mint a nemzetközi rendszer önálló szereplője; a társadalom szintjén pedig olyan politikává vált, amellyel azonosulni tud és melyre büszke lehet a norvég nép. Irodalomjegyzék Bajtay Péter [1994]: A perifériából a centrumba. Az Európai Unió északi bővítésének háttere in: Európa Fórum, 4. évf. (1994. április), 19-39. o. Egeland, Jan [1988]: Impotent Superpower - Potent Small State. Potentials and Limitations of Human Rights Objectives in the Foreign Policies of the United States and Norway Oxford University Press, Oslo Eide, Espen Barth [1996]: Adjustment Strategy of a Non-Member. Norwegian Foreign and Security Policy in the Shadow of the European Union, in: Cooperation and Conflict, 31. évf. 1. sz. (1996. március), 69-104. o. Gallai Sándor [1998]: A Skandináv modell története. Nemzeti utak és az európai integráció. Aula Kiadó, Budapest Garamone, Jim [2005]: U. S. Military Footprint in Europe Changing to Meet Strategy, United States Department of Defense, New Archive, ( http://www.defenselink.mil/news/Mar2005/20050308_122.html ). Heidar, Knut [2001]: Norway, Elites on Trial. Westview Press, Oxford. Ingebritsen, Christine [2002]: Norm Entrepreneurs: Scandinavia's Role in World Politics, in: Cooperation and Conflict, 37. évf., 1. sz. (2002. március), 11-23. o. Karvonen, Lauri- Sundelius, Bengt [1987]: Internationalization and Foreign Policy Management. Gower, Aldershot, 120-133. o. Keohane, Robert O. (szerk.) [1986]: Neorealism and its Critics., Columbia University Press, New York Kiss J. László [2003]: Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Teleki László Alapítvány, Budapest, 9-72 o. 2005. ősz-tél 33
