Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Petersen, Friies Arne: A nemzeti intézmények alkalmazkodása a nemzetközi változásokhoz - a dán példa
Friis Arne Petersen venciók irányították, amelyek szükségtelennek tekintettek minden politikai újítást és szervezeti változtatást. Ráadásul a nemzetközi környezet sem szorított rá bennünket arra, hogy jelentős változtatásokat eszközöljünk szervezeti struktúránkban vagy testületi kultúránkban. A nemzetközi rendszer drámai átalakuláson ment végbe a berlini fal leomlása óta.1 A nyugati világnak már nem kellett szembenéznie egy állandó és meghatározhatatlan ellenséggel. Épp ellenkezőleg, nyitott határok jellemzik a hidegháború utáni világot, ahol a biztonság belső és külső aspektusai elválaszthatatlanul összefonódnak. A globalizáció eddig soha nem látott kereskedelmi és beruházási áramlatot indított el. A korábban magukba zárkózó szomszédos országok teljesen nyitottá váltak. Ezek a fejlemények számos ember, civil csoport és vállalkozás számára kínálnak új lehetőségeket. Az olyan kifelé tekintő szervezetek előtt is új teret nyitnak, mint a Dán Külügyminisztérium. így például, a biztonsági környezetben bekövetkezett változások új lehetőségeket teremtettek a dán külpolitika számára. És ami a legfontosabb, Dánia aktívan és sikeresen befolyásolta az Európai Unió és a NATO bővítési folyamatát az 1990-es években.2 A környező országoknak az euroatlanti szervezetekbe való tömörítésével a biztonsági zóna egész Európára való kiterjesztése a kezdeményező dán külpolitika sarkalatos pontjává vált. Ennek következményeképpen a minisztériumi és a bürokratikus struktúrák azzal a kihívással kerültek szembe, hogy ki kellett bővíteniük képességeinket az új lehetőségek és feladatok intézésére. Ha ezek a történelmi változással foglalkozó rendszerek nem képesek változni és megújulni, hogyan tudnák később a legjobban működtetni és meghatározni az állam új érdekeit? Ezért a szervezeti stratégiák és kultúrák oly módon lettek megváltoztatva, hogy jobban tudják kezelni ezeket a változásokat; erre a cikk második részében részletesebben kitérek. Új globális kihívások és fenyegetések Európában, miközben közvetlen szomszédaink helyzete lényegesen javult, globálisabb méretekben kihívások és fenyegetések bukkantak fel. Az olyan problémák, mint a tömegpusztító fegyverek, a szegénység, a környezetszennyezés, a klímaváltozás, a szervezett bűnözés és a terrorizmus, nemzetközi megoldást és ennél fogva nemzetközi együttműködést sürgetnek. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások mindnyájunkkal megérttették, hogy a terrorizmus jelenlegi hulláma világméretű. Indítékai összetettek, ebből a vallási szélsőségesség csupán egyik, igaz, lényeges ok. így az olyan szervezetek tagországai, mint a NATO és az EU új fenyegetésekkel állnak szemben, amelyek sokrétűbbek, sokkal kevésbé felismerhetők és kevésbé előreláthatok. Ennek megoldásához egy sor eszközt fel 4 Külügyi Szemle
