Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - NEMZETKÖZI JOG - Halász Iván: A nemzetközi igazgatás a válságövezetekben
Nemzetközi igazgatás a válságövezetekben - adalékok a nemzetközi igazgatás történetéhez és jelenlegi dilemmáihoz Halász Iván A z 1990-es évek második felének egyik sajátos vonása volt, hogy az államok alkotta (és esetenként a nemzetközi szervezetek képviselte) nemzetközi közösség nagyobb és minó'ségileg új szerephez jutott a különböző válságok kezelésében. 1999-től kezdve ugyanis a világ több, válsággal küszködő térsége is ideiglenesen közvetlen nemzetközi igazgatás alá került. Az utóbbi mozgástere és felhatalmazása esetenként némileg eltérő, ugyanúgy mint a helyi autonóm szervek bevonásának mértéke a területek igazgatásába; tény viszont, hogy a jelenleg rendelkezésre álló példák megléte már lehetővé teszi bizonyos közös vonások megállapítását és az első következtetések levonását. Annál is inkább, mert az adott problematika nem is olyan új, amilyennek az első pillantásra tűnik, hiszen már a XX. század elejéről is ismertek olyan esetek, amikor a nagyhatalmak többé-kevésbé humanitárius céllal úgy avatkoztak be egy válság kezelésébe, hogy közben ideiglenesen igazgatási jogköröket is gyakoroltak. A nemzetközi igazgatási akciók történelmi előzményei és eddigi tapasztalatai Az egyik legelső, bizonyos mértékig humanitárius céllal, külföldi katonai tanácsadók és civil hivatalnokok egyidejű bevonásával végrehajtott nemzetközi igazgatási akcióra már a XX. század elején sor került, paradox módon ugyanabban térségben, mint most: a Balkánfélsziget déli részén. Az 1903 és 1908 közötti macedóniai válság során a cári Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia vezetőinek kezdeményezésére az európai nagyhatalmak megpróbáltak beavatkozni az egymással szemben álló muzulmán, illetve keresztény lakosság által lakott tartomány stabilizálásának és a nagyobb mészárlások elkerülése érdekében.1 Ez az eset is bizonyítja, hogy Európában is léteznek bizonyos területek, amelyek „problémakiváltó" és „válsággerjesztő" képességére még sokáig számítani lehet.2 248 Külügyi Szemle
