Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Magyarics Tamás: A brit biztonságpolitika ötven éve
Magyarics Tamás Jegyzetek 1 Gazdag Ferenc (szerk.): Biztonságpolitika. SVKH, Budapest 2001. 2 A biztonságpolitikai katonai dimenziójáról van szó. 3 Részletesebben lásd Gazdag, i. m. 36-39. o. 4 A Richard M. Nixon elnök és Henry A. Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadó nevével fémjelzett Kína felé nyitásról van szó. 5 Vö. Ralph Dietl (2002): Une Déception Amoureuse? Great Britain, the Continent and European Nuclear Cooperation, 1953-1957. Cold War History, Vol. 3. N21. 2001. október, 29. o. 6 Idézi Geoffrey Smith (1992). Britain in the New Europe, Foreign Affairs, Vol. 71. N24. 1992. ősz, 159-160. o. 7 Lásd Winston S. Churchill 1954. júliusban az alsóházban elmondott egyik beszédét. Uo. 160-161. o. 8 Minderről lásd bővebben Cüve Ponting: Churchill and Europe. In: Robert Bideleux-Richard Taylor (szerk.): European Integration and Disintegration. Routledge, London-New York 1996. 36-45. o. és Smith, i. m. 156-160. o. 9 A szovjet vezetés és személyesen J. V. Sztálin meg volt győződve arról, hogy 1945 után 10-15 éven belül kitör a harmadik világháború. Az Egyesült Királyság 1948-ban adta fel az úgynevezett tízéves szabályt, amely 1955-re prognosztizálta egy új világméretű konfliktus kirobbanását, és a vezérkari főnökök immár 1951-1952-re tették lehetséges kitörésének a dátumát. 10 Vö. Dietl, i. m. 39. o. 11 Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt az Egyesült Királyságra, Franciaországra és Izraelre, hogy vonuljanak vissza; Washington nem kívánt globális összecsapást provokálni a Szovjetunióval. 12 A kérdésről bővebben lásd Lázár Péter: Mansfield szenátor és az Egyesült Államok transzatlanti elkötelezettsége a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején, Külügyi Szemle, II. évf. 4. sz. 2003. tél, 118-134. o. 13 Részletesen lásd John Baylis: The British Nuclear Doctrine: The „Moscow Criterion" and the Polaris Improvement Program. Contemporary British History, Vol. 19. N21. 2005. tavasz, 53. o. 14 Vö. Lawrence Friedman: The Evolution of Nuclear Strategy. IISS, London 1981. 79. o. 15 Bővebben lásd Dietl, i. m. 39. o. 16 A Skybolt-Polaris vitáról részletesen lásd Friedman, i. m. 310-311. o. 17 McNamara, Robert S.: Apocalypse Soon, Foreign Policy, 2005. május-június, 33. o. 18 Gazdag, i. m. 36. o. 19 Croft, Stuart: Continuity and Change in British Thinking about Nuclear Weapons. Political Studies, Vol. 42. N22.1994. június, 229. o. 20 Idézi uo. 231. o. 21 Uo. 231-232. o. 22 A kérdésről lásd bővebben Lázár, i. m. 23 Croft, i. m. 236. o. 24 Egy 1989-ben készült FCO-memorandum szerint: „A jelenlegi szinten maradó katonai kiadások terhe hozzájárult a szovjet gazdaság megbénulásához." Idézi Michael F. Hopkins: Britain"s Policy to the Soviet Union in the Era of Détente, 1968-1976, Contemporary British History, Vol. 18. NQ1. 2004. tavasz, 138. o. 25 Scott, Lou: British Perspectives on the Future of European Security. In: Colin Mclnnes (szerk.): Security and Strategy in the New Europe. Routledge, London-New York 1992.178-179. o. 26 A Polaris ok három nukleáris robbanófejet hordoztak; a Tridentek 14 MIRV-e t (Multiple Re-entry Vehicle) voltak képesek célba juttatni. 27 Hopkins, i. m. 135. o. 28 Uo. 135. o. 29 Bennett G.-Hamilton, K. A. (szerk.): Documents on British Policy Overseas. Series III. Vol. II. The Conference on Security and Cooperation in Europe, 1972-1975. The Stationery Office, London 1997. VI. o. 224 Külügyi Szemle
