Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kollai István: Kötöttségek és lehetőségek a szlovák Európa-politikában, 1993-2004
Kötöttségek és lehetőségek a szlovák Európa-politikában 1993-2004 65 A zavarosság és önellentmondás talán túl kemény szavak. A szlovák történelemtanítás egy szinte megoldhatatlan technikai problémával küszködik: a történelmi Magyarország és azon belül a szlovákság történelmének bemutatására. A területi körülhatárolhatóság nem egyértelmű, ezért sok helyütt (pl. mohácsi csata) az „összmagyar" (vagy inkább közös szlovák-magyar) történelmet mutatja be mint a szlovák történelmi eseménysor részét, néha pedig csak a mai Szlovákia területére koncentrál (például „Habsburg-ellenes háborúk Szlovákia területén, 1593-1606"). Eleve nagyon zavaró a szlovák történészszakma részéró'l, hogy Szlovákia területét a középkori térképekre is berajzolják, és a Szlovákia kifejezést - hasonlóan a Bratislavához - anakronisztikusán használják. Lehet hogy a cél csupán segíteni a tanuló tájékozódását a térképen, de ennek eredményeként úgy hihető, mintha Szlovákia mint entitás már akkor is létezett volna. Ezt eró'síti az a szlovák önbecsapási kísérlet, hogy „szlovák" államiságuk folytonosságát keresik az elveszett 900 évben. 66 Wlachovsky, Miroslav, Dzurinda külpolitikai tanácsadója. Kijelentése Milan Hóddá szlovákiai újratemetése kapcsán hangzott el. http://www.slovakia.org/news/0206-l.htm . 67 Nie, Milan: Milan Hóddá és Bibó István: Két elképzelés a II. világháború utáni Közép-Európáról. Pro Minoritáié, 1997. különszám. Hóddá tagja volt az 1918 előtti magyar parlamentnek. A két világháború közti csehszlovák államban szinte végig kormánytag, 1935 után miniszterelnök. A szlovák nemzeti érdekek érvényesítéséért machiavellista stílusban tudott küzdeni (ld. 1919-es budapesti tárgyalásai), de - Eduard Benessel szemben - a közép-európai együttműködés őszinte pártolója. 68 http://www.nrsr.sk/appbin/Tmp/prejav%20Eng%202.doc A szlovák parlament (Národná Rada) honlapja. 69 A beszéd írásában részt vett Peter Zajac irodalomtudós, 1998 előtt az ellenzéki Demokrata Párt DS(DS) vezető politikusa, majd a Humbold Egyetem professzora, irodalomtudós; Milan Zemko történész, akadémikus, a parlament házelnöke 1990 után; Jan Carnogursky, korábban szlovák miniszterelnök, igazságügyminiszter és a KDH elnöke; és Frantisek Miklosko, a szlovák parlament korábbi elnöke. A házelnöki beszéddel hasonló véleményük más téren is érezhető. Miklosko utóbb például 2001-ben részt vett az Esterházy Jánosról tartott megemlékezésen Budapesten. 2005. május 12-én Budapesten Szent-Adalbert díjjal tüntették ki, ahol „a maga nevében" kijelentette: bocsánatot kér a szlovákiai magyaroktól a világháborút követő meghurtolásuk miatt. 70 HTMH sajtófigyelő, www.htmh.hu/observer . 71 Szilvássy József: Magyar szobrokat állítanak Szlovákiában. 2003. november 6. www.nol.hu . 72 Például a Nagykövet voltam Magyarországon (Kalligram, Pozsony 1997) melynek szlovák címe - Moja madarská otázka, a. m. Az én magyarkérdésem - beszédesebb vagy a még csak szlovákul megjelent Moje slovenské pochybnosti - Szlovák kétségeim (Kalligram 2004). 73 www.statistika.sk . 74 Egy 1999. januári felmérésen (Slovakia 1998-1999,159. o.) a különböző pártok szimpatizánsainak a következő állításra kellett reagálnuk: „A Szlovákiában élő magyarság ugyanannyira érdekelt az ország jólétében, mint a szlovákok." Az eredményt kombináltuk az egyes pártoknak az 1998. évi választáson elért helyi eredményeivel, így kirajzolódott egy - sok szempontból hiányos és torzított - becslés a magyarsághoz való viszonyulás kapcsán. 75 Szomolányi-Gould, i. m. 22-23., 124-125. o. 76 Nehéz ennyi információ alapján megállapítani, hogy a „pozitívabb" eredménynek mi az oka: e városokban kisebb általában az etnikai alapú politizálásra való fogékonyság, vagy pedig kifejezetten a magyarsággal szembeni politikának gyengébbek a bázisai. Ez utóbbinak adna alapot, hogy a városokban a magyar nyelv használata, a „magyar élet" erősen volt jelen 1918 előtt, a családi emlékezetek része az idősebb generációk részleges magyar nyelvűsége, e városok dualizmus kori fejlődése és általában a többnemzetiségű múlttal való mindennapos szembesülés az utcán, tereken, temetőkben. 77 Ugró Miklós: Pozsonyi korona. Magyar Nemzet, 2004. január 4. Molnár Róbert: A magyar Szent Korona lebeg a szlovák főváros felett. Magyar Hírlap, 2003. december 30. 78 Kiss Gy. Csaba, személyes közlés. 2005. június. 79 Helyi kiadványokban, a helyi lakosságnak illetve a turistáknak szóló ismeretbővítő lektűr iroda2005. tavasz-nyár 177
