Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Vida István - Zseliczky Béla: Az 1945. június 29-i szovjet-csehszlovák szerződés Kárpátaljáról

Dokumentumok 9 Bottlik-Dupka: Ez hát a hon. 1991. 51-52. o. 10 Memoires ofdr. Eduard Benes. From Munich to New War and New Victory. George Allen and Unwin Ltd. London, 1954. 252-253.0. 11 Zseliczky: Kárpátalja. 1998.139-140. o 12 Vida István: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány átalakítása 1945 júliusában és a szovjet diplomácia. In: Vissza a történelemhez... Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Szerk.: Izsák Lajos és Stem- ler Gyula. Napvilág Kiadó, Bp. 1996. 408. o. 13 Zorin, Valerian Alekszandrovics (1902-1986): szovjet diplomata. 1922-től az SZKP tagja. 1941-ben került külügyi szolgálatba. 1943-1944-ben a Külügyi Népbiztosság IV. Európai Osztályának veze­tője. 1945 és 1947 között nagykövet Csehszlovákiában, 1947-től 1955-ig külügyminiszter-helyettes. 14 Majszkij, Ivan Mihajlovics (1884-1975): szovjet diplomata. 1922-től állt külügyi szolgálatban, 1932-től nagykövet Nagy- Britanniában, 1943 és 1946 között helyettes külügyi népbiztos. 15 Majszkij feljegyzése ezzel kapcsolatban valójában a következőket tartalmazta: „Benes közölte, teljes mértékben megérti és helyesli tevékenységünket Lengyelországban, s nyomatékosan kérte Nyugat- Ukrajna határai kérdésének rendezését oly módon, hogy a Szovjetuniónak közös határa legyen Szlovákiával. Emellett hangsúlyozta, nincs kifogása a szovjet hatalom ellen Csehszlovákiában, hogyha felszabadítanánk az országot a német iga alól. Kárpát-Ukrajnával kapcsolatban Benes egye­nesen kijelentette, az az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kötelékébe kell, hogy kerüljön, és ő Kárpát-Ukrajnát még államelnök korában is a Szovjetunió jövendőbeli részének tekintette." (OFKL F 06. op. 7. p. 51. gy. 835. 9. o. Részlet I. M. Majszkij Benessel 1939. szeptember 23-án folytatott be­szélgetéséből. Másolat. Kézzel ráírva: „Átadva Benesnek 1945. március 24.") 16 Bogomolov, Alekszandr Jefremovics (1900-1969): szovjet diplomata. 1939-ben lépett külügyi szol­gálatba, 1943-1944-ben a Szovjetunió képviselője a Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság mel­lett Londonban. 1944 és 1950 között párizsi szovjet nagykövet. 17 A csehszlovák államfő kárpátaljai ukránok alatt az ott élő ruszinokat értette. A hasonlat azonban sántít, az egykori ukrán főváros környékén használt ukrán nyelv jelentősen eltér a ruszinok által használt nyelvtől. 18 Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics (1890-1986): szovjet politikus. 1926-tól az SZKP PB tagja. 1931-től 1941-ig a Népbiztosok Tanácsának elnöke - miniszterelnök -, 1941-től 1957-ig miniszterelnök-he­lyettes. 1939-től 1949-ig külügyi népbiztos, illetve külügyminiszter. 19 Lebegyev, Viktor Zaharovics (1900-1968): szovjet diplomata. 1940-től szolgált a Külügyi Népbiztos­ságon. 1943-1944-ben szovjet követ Londonban a szövetséges kormányoknál. 1945-től 1951-ig var­sói szovjet követ, illetve nagykövet. 20 Nemec, Frantisek (1898-1963): csehszlovák szociáldemokrata politikus, képviselő a prágai parla­mentben. 1938-ban emigrált. 1940-től a londoni csehszlovák emigráns kormány szociális ügyi, 1942- től 1944-ig gazdasági, kereskedelmi és iparügyi minisztere. 1944. október 28-ától 1944. december 8- ig kormánybiztos Kárpátalján, az alakuló csehszlovák közigazgatás vezetője. A Csehszlovák Köz­társaság újjáalakulása után a külügyminisztérium munkatársa. 1947-1948-ban nagykövet Kanadá­ban, az 1948. februári fordulat után lemondott állásáról, és külföldön maradt. 21 Turjanica, Ivan Ivanovics (1901-1955): kommunista politikus, a CSKP tagja. 1933-ban végezte el Harkovban az újságíró-főiskolát. Ezt követően Kárpátalján, a cseh uralom idején, a vörös szakszer­vezetek vezetője, a CSKP regionális vetőségének tagja, majd kárpátaljai területi titkár. 1939-ben a Szovjetunióba emigrált, a második világháború idején ott alakult I. Csehszlovák Hadtest tisztje lett. 1944 őszén tért vissza Kárpátaljára. 1944. november 26-án a Kárpátontúli Ukrajna Népi Bizottságai első kongresszusán a Népi Tanács elnökévé választották, egyidejűleg betöltötte a Kárpátontúli Uk­rajna Kommunista Pártja (KUKP) KB első titkári tisztét is. 22 Krecsa, Iván (1914-1951): költő, ruszofil közíró, tanár. A cseh idők egyik Munkács-környéki új telep­falujának szülöttje. 1932-ben érettségizett a Munkácsi Orosz Gimnáziumban, 1937-ben végzett a Prágai Károly Egyetem bölcsészkarán. 1939-1944-ben a ruszin irodalmi életének egyik szervezője, összeállította a magyar-orosz írók kiskönyvtárát, és két irodalmi szöveggyűjteményt. Kárpátalja Magyarországhoz történt visszacsatolását követően a Ruszkoje Szlovo - Orosz Szó című, két nyelven 258 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom