Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KITEKINTÉS - Győri Enikő: Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban
Győri Enikő b) A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, azaz a nemzeti bíróságok kötelesek a közösségi joggal ellentétes nemzeti jog helyett az irányadó közösségi jogszabályt alkalmazni. Ide tartozik még az is, hogy az „effet utile" elv révén a közösségi jogszabály érvényesülését akadályozó nemzeti jogszabály nem érvényesíthető'. c) Az „előfoglalás" elv szerint, ha egy területet közösségi jogszabály fed le, akkor azt még a közösségivel egybecsengő nemzeti normával sem lehet szabályozni. Ezen elvek érvényesítése egyértelműen a nemzeti jogalkotói hatáskör csorbítását jelentik, hiszen- az a) pont következtében a törvényhozásoktól függetlenül is lehet jogszabályokat alkotni olyan területeken, melyek szabályozása egyébként nemzeti parlamenti hatáskörbe tartozna, valamint az állampolgárok az ország jogrendjén kívüli jogrendre támaszkodhatnak a nemzeti bíróság előtt;- a b) és c) pont következtében bizonyos területeken egyáltalán nem alkothat jogszabályt a nemzeti törvényhozás, illetve léteznek a nemzeti jog legmagasabb rendű szabályainál is erősebb normák (például elvileg a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti alkotmányokkal szemben is, bár ezt több tagállam nem ismeri el). A kizárólagos közösségi hatáskörök megjelenésével megdőlt a tagállamok jogalkotási függetlensége, így a nemzeti szuverenitás egyik legfőbb alkotóeleme került veszélybe. Az Európai Uniónak ezen, a szakirodalom által „normatív szupranacionalizmus"- nak (Kende 1995, 333) nevezett vonása révén tehát a törvényhozások legfőbb feladatukat, a normateremtést nem végezhetik szabadon és a korábban megszokott mélységben. 10 Ezek a számítások a Osiris Kiadónál 2004. júniusban megjelent könyv megírásához végzett kutatómunka (1998-2003) eredményei. 11 A helyzet most van változóban - egyes esetekben a konnány már mellékel magyarázatot a dokumentumokhoz. 12 Nemzetközi szerződés előkészítésekor azonban a plenáris igenis hozhat határozatot EU-ügyekben; így például a 2003 októberében induló, az EU Alkotmányát a konvent munkája alapján megvitató kormányközi konferenciára a plenáris ülés határozata rögzítette a konnány mandátumát (Saramo 2003). 13 COSAC - Conférence des organs spécialisés dans les affaires communautaires: az Európai Parlamentnek, illetve a tagállami törvényhozások integrációs bizottságainak a delegációiból álló fórum, mely 1989 óta félévente az elnökséget adó országban ülésezik, és vitat meg aktuális integrációpolitikai témákat. 14 2001-ig a görög Európai Ügyek Bizottsága tagjait, tehát a nemzeti és EP képviselőket ugyanazok a felszólalási és szavazati jogok illették meg, azóta viszont ez megszűnt: az EP képviselők jelen lehetnek a bizottsági ülésen, felszólalási joggal, de már nem tagjai a testületnek (így nem is szavazhatnak). 15 A köznyelv ma Magyarországon nem tesz különbséget derogáció és átmeneti időszak között. A magyar csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban gyakran lehetett olvasni, hogy mely területen hány derogációt szándékozik kérni a kormány. Itt átmeneti időszakot kellett érteni derogáció alatt. A szó eredeti értelme azonban tartós felmentés, mentesség valamilyen EU-s szabály alól. Én a szövegben a derogáció kifejezést eredeti értelmében használom. 16 Az itt bemutatott költségvetési eljárás minden bizonnyal módosulni fog az EU Alkotmány hatályb lépése után. 17 Érdemes egy a modellek értékelését objektiven mutató elemzést ismertetni. Az Európai Bizottság rendszeresen közzéteszi az ún. „scoreboard"-ot, azaz azt a táblázatot, mely megmutatja, hogy az egyes tagállamok mennyiben tettek eleget a belső piaccal kapcsolatos közösségi irányelvek átültetésére vonatkozó kötelezettségüknek. Az 1998. februári adatokból kitűnik, hogy a hatékony parlamenti ellenőrzést meghonosító Finnország, nagyot ledolgozva hátralékából, a legjobb eredménnyel büszkélkedhet (a jogszabályok mindössze 2%-át nem vette még át), míg a sereghajtó a törvényhozását gyengébb integrációs szereppel felruházó Belgium, 8%-os lemaradással Fél évvel később a helyzet nem változott: az „éltanulók" közé Finnországon túl Svédország, Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia tartozott (egytől egyig alapos parlamenti odafigyeléssel működő ország), s még mindig 94 Külügyi Szemle
