Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
Rónay Miklós kodó házra nézve tulajdongyarapodás. Ezek szerint a Vatikán területének laterániszerzó'désbeli ex novo megszerzése a Szentszékre nézve tulajdongyarapodás, annexiónak értelmezni pedig „nincs mihez". Ez a gondolatmenet első olvasásra ugyan erőltetettnek tűnhet, de a szerződés szövegéből ez így következetesen levezethető, és a monarchikus államelmélettel is jól korrelál, vagyis nemzetközi jogilag jól értelmezhető, és nemzetközi jogi elméleti következményeket lehet hozzáfűzni. Ez pedig az, hogy ezután nem lehet azt mondani, hogy az egyetemes egyházi jogrend és a Vatikán jogrendje közötti diszkrepancia nemzetközi jogilag nem értelmezhető - mondván, hogy a nemzetközi jog nem tudja értelmezi, hogy mit jelent az, hogy szakrális, ill. nem szakrális jogrend -, hiszen pozitív nemzetközi szerződés, tehát értelmezni tudja, és egy szokásos nemzetközi jogi modell alapján működik. 69 Összehasonlításul lásd A nemzetközi jogi kézikönyvek modelljei című fejezetet. 70 Uralkodóknak is csak akkora területük van, ahányas cipőt viselnek. 71 Ez a formula (a Szentszék tulajdona a Vatikán) jelenik meg a preambulumban, utána pedig még a 3., a 4. és a 14. cikkekben. 72 A szerződésen is látszik, hogy a tárgyalás előtt már hosszas előkészületek folytak, és a fogalmazásmódokat, fomulákat jó előre megalkották, és olyan cikkeket iktattak be, hogy néhány lehetséges ellenérvet előre ki lehessen lőni. Vázlatok már jóval előre készülhettek, hiszen már vagy fél évvel előre látható volt, hogy Mussoliniék olasz belpolitikai okokból rákényszerülnek egy szerződés (és egy konkordátum) megkötésére. 73 Barberini, G.: Le Saint-Siége et la notion de puissance en droit international. In: L'année canonicjue, 2000. 38-39. o. 74 Általában azt szokták leszűrni, hogy „a Szentszék államisága kétes" vagy „nem teljes". Nos, a Szentszéknek egyáltalán nincsen államisága, kizárólag egyházisága van, az viszont kétségtelen, valamint teljes. 75 A Ducatus Romanus és környéke mezőgazdaságilag, valamint ásványkincsek és energiahordozók szempontjából soha sem volt túl erős. 76 Dinh-Daillier-Pellet-Kovács.: Nemzetközi jog. Budapest 2003, 225. o. 77 A lateráni szerződés egyik protokollja. 78 Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog. Budapest 1999, 143. o. 79 Még egy ötletes megoldás a cikk elején tárgyalt „hogyan nevezzük" problémára: a lateráni szerződés tulajdonképpen egy átkeresztelési szerződés. 80 A Szentszék szuverenitására vonatkozó formula a lateráni szerződésben: „Olaszország elismeri a Szentszék nemzetközi téren való szuverenitását, mint természetéhez tartozó tulajdonságot, [mint] történetének megfelelőt és [mint] a világban betöltött küldetéséhez szükségest" (2. cikk). Itt nincs szó a Pápai Államról vagy a Vatikánról. Tehát láthatjuk: a szerződés a szuverenitást mint attribútumot a Szentszékre alkalmazza (ezt többször is megteszi) viszont a Vatikán Városállamra egyszer sem (a kettő között tehát aszimmetria van). 81 A Szentszék 1. nem állam, hanem az egyház egyik - a fő - hatósága, 2. az egyház mindig is hangsúlyozta, hogy ő nem állam, a felvilágosodás után már az államok is hangsúlyozzák, hogy ők nem szakrális entitások. 82 Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog. Budapest 2001,161. o. 83 Ez nem nemzetközi jogi, hanem nemzetközi politikaelméleti „kategória" (mondjuk neorealista iskola). 84 Annak, hogy az állami hatóságok a helyi egyházrésszel nem tudnak tárgyalni (egyszerűen olyan jogon, hogy a saját állampolgáraikkal beszélnek), hanem csak a Szentszékkel, az egyetemes egyházjog az oka, az ugyanis az úgy rendelkezik, hogy „[a nunciusok] tárgyaljanak az egyház és az állam közötti viszonnyal kapcsolatos kérdésekről, különösen pedig a konkordátumok [...] létrehozásáról és végrehajtásáról. [Ennek során] a pápai követ ne mulassza el az illető terület püspökei véleményét és tanácsát kikérni, és őket az ügyek menetéről értesíteni." (CIC 365.1. §. No. 2. és 2. §) Tehát a terület püspökei külsőkkel szemben (merthogy a helyi állam az egyház számára külső entitás) önmagukban jogilag cselekvőképtelenek, pontosabban csak konzultációs cselekvőképességük van. 294 Külügyi Szemle
