Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban lem római légiók általi i. sz. 70-es megszállása miatt való - megszűnése után teljesen el is tűnt, így a monarchikus vezetési mód az egész egyházban igen korán egyöntetűvé vált. 12 A Szentszék összetételét szabályozó hatályos törvény: Ioannes Paulus II, Const. Ap. Pastor Bonus, 1988. VI. 28. In: AAS 80 (1988) 841-930. o. 13 Annak a segédpüspöknek a hivatala, akin keresztül a pápa a római egyházmegyét irányítja. 14 Huizing-Walf: Strutture centrali della chiesa, in Concilium 1979/7,14-15. o. 15 Ez az ismertetés ugyan egy kicsit monoton olvasmány, de érdemes röviden áttekinteni. Úgy tapasztaltam, hogy a nemzetközi kapcsolatok diszciplína műveló'i körében az egyház kormányzata nem tartozik az általános ismeretanyag körébe, pedig e nélkül nem lehet az egyházi diplomáciát megérteni. Ennél bó'vebb információk a Szentszék központi hatóságai működésének megismeréséhez: Arrieta: Manuale di organizzazione centrale ecclesiastica. Milano 1977. 16 A bíróságok belső' működését az egyetemes törvényen kívül külön, részletes törvények is szabályozzák. 17 A Rota onnan kapta a nevét, hogy ha az ügyfél elégedetlen az ítélettel, és újra és újra fellebbez, elvileg körbe is érhetne a turnusokon. 18 Főszabályként minden egyházmegyének van rendes első fokú bírósága. Az egyházmegyék száma a világon háromezer. 19 A követek fogadását a hatályos jog szerint az Általános Ügyek Részlege látja el, míg a nunciusok kifelé irányuló munkáját az Államokkal való Kapcsolatok Részlege irányítja. 20 Ioannes Paulus II, Const. Ap. Pastor Bonus, II. 45-47. cikkek. Szinte szó szerinti fordítás. 21 A központi hatóságok felsorolását és szerkezetét az Annuario Ponlificio évente közli. 22 A Szentszék kormányzati struktúrájának történetéhez pl.: Salerno, E: Problemi costituzionali nelle vicende storiche della Curia Romana. Milano 1963. További történeti ismertetések: Chevailler, L- Lefebre, C.-Metz, R.: Le droit et les institusions de l'Eglise catholicjue. Histoire de droit et des institution del'Église en Occident. Paris 1982. Kurtscheid, B.: História iuris canonici. História istitutorum ab Ecclesiae fundatione usque ad Gratianum. Romáé 1951. 23 Ti. a lateráni palota bírái, akikből a középkorban a Rota Romana - a Szentszék egész világon illetékes rendes fellebbviteli bírósága - lett. XXII. János pápa (1316-1334) alapította Rotatio juris kezdetű bullájával. 24 A konstantini kor előtt a Tórában (Mózes 5 könyve) található zsidó szakrális jog adta a mintát. 25 A központi hatóságokat pl. azért hívják dikasztériumoknak, mert a Római Birodalom császári köz- igazgatásában a közigazgatási ágazatokat felügyelő hatóságokat (a mai minisztériumokat) dikasztériumoknak nevezték. Tehát az elnevezések megmaradtak, és ma is használatosak. 26 Kelemen pápa (88-97) i. sz. 95 körül, a korintusiakhoz irt levelében egy, a korintusi egyházban támadt vitába szól bele. A korintusiak fellázadtak a presbiterek ellen, néhányat el is távolítottak a közösségből. A levél végén azt írja, hogy csak kötelességének tesz eleget. Vagyis az, hogy a római egyház konkrétan felmerülő viták eldöntésére beleszól távoli közösségek életébe (később úgy mondanák, hogy joghatósága van távoli közösségek fölött), az első század végén már természetes volt. Clemens, I.: Levél a korintusiakhoz In: Apostoli atyák (szerk. Vanyó), Budapest 1980.134. o. Vö. Vanyó, L: Az ókeresztény egyház irodalma L Budapest 2000. 71. o. 27 Lásd Del Re, N.: La Curia Romana, Lineamenti storico-giuridici. Roma 1970. 28 A Szentszék a pápa és az őt segítő hivatalok összessége, míg a Kúria a hivatalok összessége (tehát a pápa nélkül). 29 Az I. Damasus (366-384) idejében alapított jegyzői hivatalt váltotta föl, de lehet, hogy csak a neve változott. 30 Természetesen mindig azokat az éppen korszerű kormányzati tipikumokat veszik át a kor általános kormányzási-vezetési tudásából, amik 1. megfelelnek az egyház nem változó (biblikus alapon adott) ekkleziológiai szempontjainak, 2. gyakorlati egyházkormányzati szempontból praktikusak. 31 Pius IV, MP Alias Nos, 1564. VIII. 2. 32 Az Államtitkárságot V. Sixtus az V. Márton (1417-1431) által alapított Camera Secreta és Secreteria Apostolica nevű hivatalok és a X. Leo (1513-1521) által létrehozott államtitkári funkció (Secretarius 2004. ősz-tél 291
