Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban Olaszország mint ex novo létrejövő entitást ismerte el a Szentszéket,80 mert ez teológiai képtelenség, hiszen ellentétben lett volna az egyház krisztusi alapításával. Ennek nemzetközi jogi következményei is lettek volna, mert azt jelentette volna, hogy a római kérdés idején nem létezett, vagyis a Szentszék római kérdés idején stipulált nemzetközi szerződéseinek és új diplomáciai kapcsolatainak jogi alapját kérdőjelezte volna meg. Arról nem is beszélve, hogy mi lett volna az a nemzetközi jogi alany, akivel Olaszország leült megírni a nemzetközi szerződést (ez a verzió Olaszország számára sem megfelelő). Másrészt megint itt van az, amit az egyház mindig is hangsúlyozott, hogy szakrális entitás és nem állam. A „Szentszéket Vatikán néven szuverén államként ismerte el": ilyet a Szentszék nem engedne egy szerződésben leírni.81 Egyetemi tankönyv III.82: „Az olasz hadsereg 1870-ben elfoglalta a Pápai Államot, és ezzel szuverén államiságának is véget vetett [így van.]. Miután a Szentszéket területi szuverenitásától megfosztották [Volt neki?], felmerült nemzetközi státusának kérdése is [főleg a nemzetközi jogászok körében, a diplomáciai életben az egyik legprogresszívebb időszak volt]. Ma ez a probléma Vatikánváros helyzetével függ össze." [Meg is érkezett a gondolati ívvel.] Figyelmen kívül hagyja 1. azt, hogy a Vatikán Városállam nem jogutódja a Pápai Államnak, 2. a római kérdés idejét, amikor egyáltalán nem volt a Szentszéknek függő területe. Valójában érthető: a Pápai Államot és a Szentszéket először egymás szinonimáiként használja, utána pedig a Vatikán nem természetes és önfenntartó állam voltából (amivel egyetértek) vezeti le, hogy akkor a Szentszék nemzetközi jogi alanyisága sem teljes. Ez a módszer a politikai közéletben (sem) korrekt, egyetemi tankönyvben kicsit kevésbé. A diplomáciai perspektívában persze más a helyzet, mint a nemzetközi jogiban. Az egyes államok, amikor a Szentszékkel diplomáciai kapcsolatot deklarálnak vagy konkordatárius természetű szerződést kötnek, először nem a nemzetközi jogi tankönyveket silabizálják, hogy azok modellalkotása alapján eldöntsék, hogy tárgyaljanak-e vele vagy sem, hanem egyszerűen érdekeiket követik, mert érzékelik,83 hogy a Szentszék az országuk területén élő egyházrész hatékony képviselője.84 Vagyis világos, hogy a Szentszék tárgyalási ereje a világegyház szerepéből és súlyából, és nem a Vatikán Városállam létéből ered. A Vatikán Városállam diplomáciai és külpolitikai jelentősége az egyház számára Van négy-öt olyan diplomáciai kapcsolat is, amit nem a Szentszék, hanem a Vatikán „jegyez". Egyes arab országok ugyanis a nagykövetüket nem „szentszéki"-nek, hanem vatikáninak nevezik. Ennek ellenére, amikor az arab nagykövet bemegy tárgyalni, akkor a szentszéki Államtitkárság Államokkal való Kapcsolatok részlegéhez megy be, mert külügyminisztériuma a Vatikánnak nincs. Itt tehát egy pusztán jelképes distinkcióról van szó. Ha egy országnak „túl vallásos", hogy a katolikus egyház legfőbb hatóságával, a Szentszékkel legyen diplomáciai kapcsolata, de mégis szeretne valamilyen 2004. ősz-tél 287
