Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban pápának az egész egyház összetartására irányuló feladatát fejtik ki (CIC 360-361). Mivel az egyház monarchikus vezetésű jogi struktúra,11 ezért jogilag világos, hogy a kormányzati hivataloknak delegált hatalmuk van (potestas ordinaria vicaria): teológiailag a pápa feladata az egész világon elterjedt egyház összetartása (péteri tisztség), ez a feladat viszont egy embernek túl sok, a hivatalok ezt a munkát végzik el, vagyis a pápa segítségére vannak. Ez a hivatalösszesség jelenleg kilenc kongregációból, három bíróságból, az Államtitkárságból, 12 pápai tanácsból és négy hivatalból áll.12 Ezen központi hatóságok (más néven dikasztériumok) mindegyikének - a hatáskörükben kifejtendő feladatokra - egyetemes, vagyis az egész világra kiterjedő illetékessége van. Ez logikusan következik abból, hogy a pápa nevében fejtik ki a tevékenységüket (CIC 360), akinek pedig - péteri tisztségénél fogva - az egyházban egyetemes joghatósága van (CIC 331). Az egyház központi hatóságai körébe sorolják a nunciatúrákat is, ellenben a római vikariátust13, valamint a Vatikán Városállamot igazgató szerveket nem, hiszen ezek nem a világegyház kormányzásában vesznek részt, hanem területileg körülhatárolható az illetékességük.14 A Vatikán Városállam szervei tehát nem képezik a Szentszék részét. Ahhoz, hogy a Szentszéknek az egyházban betöltött szerepét jobban föl tudjuk mérni, el tudjuk helyezni, legegyszerűbb, ha hivatalai hatáskörét, feladatát röviden ismertetem. Az egyház központi hivatalainak rövid bemutatásául itt most csak a legfontosabbakat érdemes említeni, persze a teljes kormányzati jog ismertetése nélkül.15 A kongregációk egy-egy kormányzati feladatot (issue aereát) látnak el, állandó jelleggel, vagyis ágazati jellegű végrehajtó hatalmuk van (a minisztériumokhoz hasonítha- tók). Feladatuk a viták közigazgatási eldöntése, vagyis jogszabály-alkalmazás, részleges jogszabályalkotó tevékenységük pedig a hatáskörükbe tartozó kérdésekre kiterjedően általános végrehajtási határozatok és utasítások kibocsátásából áll. A bíróságok a Rota Romana (CIC 1443-1444), amely a Szentszék rendes fellebbviteli bírósága, az Apostoli Signatura Legfelsőbb Bírósága, vagyis I. részlege (CIC 1445 1. §), az Apostoli Signatura Közigazgatási Bírósága, vagyis II. részlege (CIC 1445 2. §),16 mely közigazgatási bíróság (valamint az Apostoli Penitenciária, ami belső fórumon illetékes és szoros értelemben nem bíróság). A Rota Romana - ahogy a neve is mutatja - forgó, rotáló szerkezetű bíróság, melyben mindig az aktuális ügyszám függvényében töltik fel a bírói turnusokat. Ezek a bírói turnusok egymástól független bíróság módjára működnek, és egymásnak fellebbviteli bíróságát képezik.17 Jelenleg több mint harminc bírói turnus működik. A Signatura Legfelsőbb Bíróságának feladatköre (nem teljes körű felsorolás) a Rota-ítéletek elleni semmisségi panaszok, a Rota-bírák elleni érdekeltségi kifogások, a katolikus egyház közös fellebbviteli fórum alá nem tartozó bíróságai18 illetékességi vitáinak eldöntése, stb. (2004. áprilisa óta magyar tagja is van Erdő Péter bíboros személyében). A Signatura Közigazgatási Bírósága ítélkezik az egyházi hatóságok közigazgatási intézkedései nyomán - tehát a végrehajtó vertikumban - keletkező vitákban, dönt a központi (tehát a szentszéki) hatóságok közötti illetékessé2004. ősz-tél 275
