Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban Rónay Miklós A hazai közbeszédben gyakran tapasztalható, hogy a Szentszék és a Vatikán kifejezéseket következetlenül használják. Elemzésünk forrásaként az Ország- gyűlés honlapján található, szó szerinti jegyzőkönyvet használtam. A legtipikusabb jelenség, hogy a Vatikán, illetve a Szentszék kifejezéseket szinonimaként használják, esetleg „biztonságból" mind a kettőt említik1. E két fogalom használata két értelemben lehetséges: az egyik, hogy a kettő egymásnak szinonimája, a másik, amikor sajátos, jogilag korrekt értelmükben használjuk őket. Mindkettőnek lehet létjogosultsága, a beszédkörnyezet műfajától függően. A baj akkor kezdődik, ha valaki nem ismeri a két fogalom konkrét, egymáshoz való jogi viszonyát. A probléma tisztázásához azonban végül is egy külügyminiszteri felszólalás indított. Ebben a szaktárca vezetője a Vatikán és a katolikus egyház külügyi működését szétválasztotta, sőt a két működést egymással kontrasztba állította. A tanulmány második felében azt szeretném vizsgálni, megvannak-e ennek a jogi, illetve intézményi lehetőségi feltételei. A közbeszédben való használat Ideológiai közelség vagy távolságtartás nyelvi kifejezésére Azoknál, akik (csak) szinonimaként használják e szavakat, rendszerint előkerül a vallásos-nem vallásos attitűd szempontja. Úgy gondolkodnak, hogy egyszerű helyzetben Vatikánnak mondják, amikor pedig tiszteletet vagy egyszerűen csak protokolláris gesztust akarnak kifejezni, „megtisztelik" a Szentszék kifejezéssel. Ez utóbbi a beszélő számára vallásos(abb) kifejezésnek tűnik. A nyolcvanas évek vége felé találkozhattunk ilyen kommunikációs dilemmával - és talán ez is konkrétan abból a szocializációból származik -, amikor valaki István király vagy első István helyett oldalanként egyszer Szent Istvánt írt, vigyázva az arányokra, mert annak is volt jelentése. Ebben a magatartásban az az attitűd fejeződik ki, hogy ez egy nyelvi, kommunikációs gesztus, a jó modor és a tolerancia bizo2004. ősz-tél 271
