Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Drexler András: Latin-Amerika szerepe a spanyol külpolitikában és Spanyolország EK-csatlakozásának hatása a latin-amerikai kapcsolatokra
Drexler András Külön említést érdemel az a meghatározó impulzus, amelyet a spanyol elnökség alatt Haiti és a Dominikai Köztársaság jelöltsége kapott a Lomé IV-hez való csatlakozásukhoz. Spanyolország elérte, hogy e tagságot a legtöbb ACP-ország és az EK-tagor- szágok mellett a bizottság is támogatta. A spanyol impulzus hatására 1989 első félévében jelentős döntéseket hozott a bizottság: képviseletet nyitott Mexikóban és Montevideóban (a már létező Caracas, Brasilia, Santiago de Chile és San Jósé mellett), valamint kérte az Amerikai Államok Szervezete állandó megfigyelői státusát. Továbbá a spanyol kormány nyomására, hét év megszakítás után, Brüsszelben újra beindították a bizottság képviselőinek találkozóit a GRULA3/-nagykövetekkel (CE [1989]). Mindezen igyekezet eredménye az lett, hogy a madridi ET végkövetkeztetéseibe fontos utalások kerültek be az EK-Latin-Amerika kapcsolatrendszer jövőjét illetően. Az Európai Tanács spanyol elnökségei Az első spanyol ET-elnökség (1989) egy új tagország úttörő projektjének számított. Az elnökségek közül a spanyol volt az első, amely Latin-Amerikát az egyik preferenciazónájának tartotta, összehangolva a gazdasági figyelmet a politikai együttműködéssel. A külső adósságválság 1982 óta óriási teher volt a latin-amerikai országok gazdaságainak, s úgy tűnt, hogy egyes országok remélt demokratizálódási folyamata nem valósítható meg ennyire instabil helyzetben. Közép-Amerikában a helyzet súlyosbodott az autoriter kormányokkal szembeni folyamatos ütközések miatt. E két probléma, az adósság és Közép-Amerika kérdése felkeltette a közösség figyelmét a spanyol elnökség alatt, míg a latin-amerikai országok számára fontos témákat, mindenekelőtt a kereskedelmi típusúakat, csak másodrangúan kezelték. 1984 óta az EK párbeszéde Közép-Amerikával jelentős eredményeket hozott a béke és a gazdasági stabilitás tekintetében. Spanyolország EK-tagsága és bevonása a San José-i folyamatba megmutatta, hogy mennyire fontos az EK számára a spanyol közvetítés Közép-Amerikában. Az elnökségi végkövetkeztetésekben megerősítést nyert a közösség és a tagországok aggodalma a közép-amerikai helyzet miatt. A spanyol elnökség alatt két cselekvési irány határozta meg a közösségi együttműködési politikát: a Dominikai Köztársaság és Haiti felvétele a loméi konvencióba, valamint az Európai Fejlesztési Alaphoz (FED) való spanyol hozzájárulási kvóta csökkentése, illetve a San Jósé V-ben elért kompromisszum a Közép-Amerikán belüli kereskedelem átstrukturálására. Ez utóbbi minőségi ugrás és jó alap volt a közösség és Közép- Amerika közötti együttműködés fejlesztéséhez. „Spanyolország első elnöksége alatt különös figyelmet fordított az adósság kérdésének megoldására, azon hallgatás ellenére, amivel ezt a döntést néhány tagállam fogadta. A spanyol kormány számos alkalommal kifejezte az adós országokkal osztott nézetét, miszerint lehetetlen az adósság fizetése" (CELARE [1996] 39. o.). A hitelező orszá246 Külügyi Szemle
