Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Éger György: A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után
Éger György Magyarország mellett természetesen a térség többi állama is megfogalmazta a maga új külpolitika célkitűzéseit és prioritásait. Ezek a megfogalmazások aztán a jogalkotás különböző szintjein, a belső illetve a nemzetközi jog elemeiként jelentek meg. Jogi eszközök a) Új alkotmányok A demokrácia útjára tért államok többségében új alkotmányt fogadtak el 1990 után. Ezek az alkotmányok lényegében kivétel nélkül az állam kötelességévé teszik a határon túli honfitársak védelmét. Néhány példa: Aromán alkotmány (1991) szerint: „Az állam támogatja a kapcsolatok erősítését az ország határain kívül élő románokkal, és az állampolgárságuk szerinti állam törvényhozását tiszteletben tartva cselekvőén lép fel etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megtartásáért, fejlesztéséért és kifejezéséért". (7. cikk: A külföldön élő románok).3 Ahorvát alkotmány (1991) 10. cikkelye szerint: „A Horvát Köztársaság különleges felelősséget érez a horvát nemzet más országokban élő részei iránt, és különleges védelmet biztosít számukra." Az ukrán alkotmány (1996) kimondja: „Ukrajna támogatja az állam határain kívül élő ukránok nemzeti, kulturális és nyelvi szükségleteinek kielégítését" (12. cikkely). A lengyel alaptörvény (1997) vonatkozó cikkelye: „A Lengyel Köztársaság támogatást nyújt a külföldön élő lengyeleknek, hogy fenntartsák kapcsolatukat nemzeti kulturális örökségükkel" (6. cikk).4 Érdemes megjegyezni, hogy a szlovén alkotmány (1991) nemcsak a határon tüli szlovének jogvédelméről gondoskodik, hanem nagyvonalúan az állam kötelességévé teszi az őshonos magyar és olasz kisebbség védelmét is: „Az állam saját területén védi az ember jogait és alapvető szabadságjogait, biztosítja az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség jogait. Gondoskodik az őshonos szlovén nemzeti kisebbségekről a szomszédos országokban, a kivándorolt szlovénekről és a vendégmunkásokról, valamint elősegíti kapcsolataikat hazájukkal. Azok a szlovének, akik nem szlovén állampolgárok, Szlovéniában külön jogokat és kedvezményeket élvezhetnek. E jogok és kedvezmények fajtáit és kereteit törvény állapítja meg" (I. szakasz, 5. cikk).5 Hasonló megfogalmazásokat tartalmaz az 1991-ben elfogadott macedón és a 2001-ben módosított szlovák alkotmány is. Magyarország bizonyos mértékig kivétel, hiszen nálunk nem született új alkotmány, hanem az 1949-es alkotmány többszörösen módosított változata van érvényben. A hatályos magyar alkotmány a következőképpen fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását" (6. cikkely 3. bek.). 54 Külügyi Szemle
