Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Keller Krisztina küldetésben: 2003. március 31-én a Concordia művelet keretében az Európai Unió átvette a NATO-tól a békefenntartó misszió irányítását, és ezzel az EU első ízben lépett fel katonai erőként.19 Jelenleg az EU gyors reagálású hadtestének háromszáz katonája teljesít szolgálatot Macedóniában, közöttük hetven német katona. A küldetés rendkívül fontos, hiszen ennek sikere dönti el, hogy az Európai Unió alkalmassá vált-e önálló katonai fellépésre, illetve a NATO-val való együttműködésre. A Bundeswehr legkisebb out-of-area missziója Grúziában zajlik, az UNOMIG (United Nations Observer Mission in Georgia, az ENSZ Megfigyelő Missziója Grúziában) keretében. Az 1993. augusztusa óta tartó küldetésben három fegyvertelen német katonai megfigyelő kapott helyet; a Bundeswehr feladata továbbá két orvos és három szanitéc részvételével a megfigyelők egészségügyi ellátásának megszervezése. Ez a küldetés sem teljesen veszélytelen, 2001. október 8-án itt halt meg az első, harci cselekmények során - és nem baleset következtében - életét vesztő Bundeswehr-katona; 2003 júniusában pedig két német megfigyelő került fogságba, akiket azonban hat nap múlva sértetlenül szabadon engedtek. A német kill- és biztonságpolitikai stratégia A mai német biztonságpolitikai irányvonal intézményorientált. Ennek eredetét a múltban kell keresnünk: a nemzetiszocializmus által tönkretett nemzetállam új identitását és biztonságát hosszú évtizedek óta nemzetközi szervezetek keretei között véli megtalálni. A nemzetközi kapcsolatok tudománya egyetért abban, hogy az erőszak megjelenésének egyik - a realisták számára meghatározó - oka a nemzetközi rendszer anarchikus struktúrájában rejlik. Az államok biztonságuk növelése érdekében fegyverkeznek, ez azonban összességében nem növeli, hanem éppenséggel csökkenti a rendszer biztonságát. A liberális iskola szerint a másik ok a hatalmi rendszerek autoriter struktúrájában gyökerezik. A német külpolitikának ma ezzel a két problémával egyszerre kellene megbirkóznia, azaz a nemzetközi rendszer anarchiájának csökkentésén kell munkálkodnia, és eközben elő kell segítenie a társadalmi rendszerek demokratizálását. A két célt legjobban egy modern kooperatív stratégiával, azaz a nemzetközi szervezetekben való részvétellel lehet elérni. Az intézményesítés nem jelenti azonban azt, hogy a német külpolitikának fel kellene adnia nemzeti érdekeit. A más nemzetekkel való kül- és biztonságpolitikai együttműködést olyan eszköznek kell tekinteni, amely biztosítja érdekeinek artikulálását és azok megvalósításának keretét. A nemzetközi szervezetekben való részvétel további előnye, hogy Németország úgy gyakorol politikai és gazdasági befolyást más országokra, hogy azokban nem keletkezik kellemetlen érzés egy esetleges német dominanciát illetően. A nemzetközi szervezetekben való német tagság lehetőséget nyújt a nem210 Külügyi Szemle
