Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Éger György: A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után
Éger György követelő koszovói zavargások. A szerb kormány által etnikai tisztogatásnak minősített összecsapások során 25 ortodox templom és kolostor égett le, számos lakóház, iskola és kórház megsemmisült. 2. Az „orosz Trianon" A volt Szovjetunió az etnikai feszültségek, a megoldatlan nemzetiségi kérdés valóságos tárháza, ami bizonyos térségekben máig ható fegyveres konfliktusokig vezet. a) Az orosz etnikum problémája A Szovjetunió felbomlása után az összorosz lakosság 2 7,4%-a, azaz 25,3 millió orosz idegen államokban, utódállamokban kisebbségként él. Ezt a jelenséget nevezte el a magyar viszonyokat jól ismerő Ljuba Siselina moszkvai történész „orosz Tria- non"-nak. Néhány példa: Észtország: a lakosság 30,3%-a orosz Lettország: a lakosság 34,0%-a orosz Kazahsztán: a lakosság 37,8%-a orosz A fenti adatok ismeretében talán nem is olyan meglepő, hogy a nemrég függetlenné vált Lettország - keserű történelmi paradoxonként - az orosz etnikum magas aránya miatt ellenezte, hogy az Európai Unió készülő alkotmányában külön cikkely szóljon a kisebbségek védelméről. b) Az Oroszországon belüli nem orosz népesség problémája Az Orosz Föderáció belül is számos súlyos etnikai feszültség tapasztalható, elsősorban a Kaukázus térségében. Ilyen mindenekelőtt a csecsen kérdés. Napjainkban a második csecsen háborút lezáró 1996-os békekötést követően ismét az erőszak egyre fokozódó spiráljának vagyunk tanúi. Az utóbbi időben több szörnyű terrorcselekmény történt: két belföldi utasszállító repülőgép felrobbantása, a moszkvai metrórobbantás és az Oroszország szeptember tizenegyedikéjeként emlegetett beszlani vérfürdő. De említhetjük a megoldatlan kérdések között a kaukázusi térség egyéb népeinek (ingusok, oszétek, dagesztániak) helyzetét vagy a krími tatárok máig rendezetlen státusát is. 3. A Baltikum kérdése Észtországban és Lettországban a lakosság harmadát kitevő orosz kisebbség nem kapta meg automatikusan az állampolgárságot. Az állampolgárság elnyerését a hatóságok az oroszok számára meglehetősen nehézkessé tették, ezért, illetve az orosz nemzetiségűek hátrányos megkülönböztetése miatt feszültség támadt az érintett országok és 50 Külügyi Szemle
