Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Keller Krisztina megoldásával. A Kohl-kormányzatnak az 1998. októberi parlamenti választásokon elszenvedett veresége a német politikatudományi kutatásban azzal a kérdéssel kapcsolódott össze, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a globalizáció korában képes-e még következetesen végrehajtott önreformokra. A történész Christian Meier párhuzamot is vont a Kohl-korszak reformokra való képtelensége és Cézár korának agóniája között.4 A német államháztartás 2000 végére gyakorlatilag az eladósodás szélére került. A folyamat nemcsak a maastrichti kritériumokat veszélyeztette, hanem a német alaptörvény azon cikkelyének (115. cikkely (1) paragrafus) is ellentmondott, amely előírja, hogy az adott évi hiány soha nem lehet több a tárgyévi állami beruházások összegénél. A Schröder-kormányzat a központi költségvetési kiadások visszafogását a Hans Eichel pénzügyminiszter (SPD) nevéhez fűződő, jövőprogram 2000 (Zukunftsprogramm 2000) elnevezésű takarékossági csomagtervvel kezdte meg, amelynek három fő eleme az adósságcsapdából való kikerülés, a foglalkoztatást és növekedést elősegítő adópolitika, valamint az állami kiadások visszafogása és átstrukturálása. Eichel terve, amely szerint 2006-ra egyensúlyba került volna a német költségvetés, azaz attól kezdve nem lett volna szükség újabb hitelek felvételére (erre utoljára 1970-ben volt példa az NSZK- ban), immár megvalósíthatatlannak tűnik. A német gazdaság ugyanis továbbra is tartósan gyengélkedik - állapította meg a hat vezető német gazdaságkutató intézet 2003. április 15-én közzétett tavaszi konjunktúrajelentése.5 Az általuk ismertetett előrejelzés szerint az előző éves 0,2 százalék után 2003-ban legfeljebb fél százalékkal bővülhet a GDP, s Németország ismét túl fogja lépni a költségvetési hiány maximumára a maastrichti szerződésben előírt háromszázalékos határt (a deficitet 2003-ban a GDP 3,4 százalékára várták). Úgy számoltak, hogy az év végén a munkanélküliek száma (2003. júniusában 4,26 millió) az ötmilliót is megközelítheti, amely azonnali és hathatós munkaerő-piaci reformokat tesz szükségessé. Gerhard Schröder a Szövetségi Gyűlésben 2003. március 14-én meghirdette Agenda 2010 elnevezésű programját,6 amelyben a gazdaság élénkítésére szociális megszorító intézkedéseket fogalmazott meg. A kancellárnak a Bátorság a békéhez, bátorság a változáshoz kettős mottót viselő, nemcsak a szakszervezeteken és az ellenzéken, de a szociáldemokrata párton belül is éles vitákat kiváltó kormánynyilatkozata szerint az ötven éve működő szociális állam alapjait meg kell őrizni, ám egyes területeken reformokra van szükség. A jövőben az egyénnek nagyobb felelősséget kell vállalnia, legyen szó a munkanélküli-segély nagyságának a szociális segély szintjére való csökkentéséről vagy az egészségügyben a saját anyagi áldozatvállalás növeléséről. • Jólét A Német Szövetségi Köztársaság 1945 utáni történelme a legjobb bizonyíték arra, hogy egy állam stabilitása és gazdasági fejlődése szoros korrelációt mutat. A második világháború utáni, a szolidaritásra és az elesettek védelmére épülő fejlődéspolitikai elkötelezettség mindig a német békepolitika fontos része volt. A fejlődéspolitika jelentősége tovább nőtt a szociáldemokrata-környezetvédő koalíció 1998-as hatalomra kerü192 Külügyi Szemle
